Valóban így van, ahogy a főcímben olvashatjuk, az ember alig akar hinni a szemének. Akárcsak a Mackenna aranya című filmben, melyben a cowboyok valóságos aranybányára találnak, és minden csillog-villog, még a patakban is arany folyik víz helyett. Ez jutott eszembe a zirci ciszterci apátsági templomban, amikor megpillantottam a hatalmas főoltárt, az ország legnagyobb barokk oltárát.
A templomokban egyáltalán nem ritka az arany szín alkalmazása. A harmincas években a neobarokk Budai Ciszterci Szent Imre-templomban is sok aranyat használtak a főoltár, sőt a mellékoltárok és a szószék díszítésére is. A zirci templomban négy márvány vagy márványhatású, gyöngyház színű oszlop között szentek, apostolok szobrait láthatjuk a sok kanyargós girland és a tabernákulum körül, ahogyan mondtuk, aranyba öltöztetve. De gyorsan tegyük hozzá: itt minden csak aranyozott. Az egész oltár természetesen fából van, az aranyozás aranylapokkal készült, aprólékos, fáradságos munkával, tehát szó sincs arról, hogy tömör arany lenne az oltár. Látszik az egész templomon, hogy nem olyan régen – 2005-ben – fejeződött be a teljes felújítása. Mint megtudhattuk, tíz évig dolgoztak a szakemberek az apátsági templom oltárainak, szobrainak megtisztításán, a szúette területek kezelésén.
Zircre kirándulni igazi élményt jelenthet az egész családnak, hiszen az utóbbi évtizedekben csodaszép kisvárossá fejlődött a hegyekkel körül vett bakonyi település. Az országban, ahol csak lehet, sokfelé látogatóközpontokat alakítanak ki. Ezek sok mindent magukba foglalhatnak, Sárospatakon például a várat a hozzátartozó palotarésszel, mellette egy ágyúöntő műhellyel.
De térjünk vissza Zircre, erre az egyedülállóan szép ciszterci épületegyüttesre és parkra. A Zirci Ciszterci Apátság templomát 1732 és 1752 között építették a sziléziai Heinrichauból érkező ciszterci szerzetesek. Szabályosan keletelt, ötvennégy méter hosszú és huszonnégy méter széles, a belső magassága huszonöt méter. Tervezője ismeretlen. A középkori apátság köveiből épült. Fából készült berendezésének, művészi fafaragásainak elkészítése 1770-ig tartott. A fafaragások minden valószínűség szerint a pápai pálosok munkáját dicsérik. A szentély, a hajó és az oldalkápolnák mennyezetfreskóinak alkotója egy csaknem ismeretlen mester, Wagmeister (vagy Wagenmeister) József pesti festő, aki 1744-től 1748-ban bekövetkezett haláláig dolgozott itt. A zirci templomnak két orgonája van, a kóruson a romantikus hangzásvilágú nagyorgona, a szentélyben pedig a barokk kisorgona.
A templom keleti záródását teljesen kitöltő főoltár közepén Szűz Mária mennybevételének mozgalmas képe látható. A hatalmas olajfestmény Franz Anton Maulbertsch első nagyszabású alkotásai közé tartozik, 1752-ben, Bécsben készült. A főoltár szobrai balról jobbra haladva Szent Pétert, Keresztelő Szent Jánost, Szent Benedeket, Szent Bernátot, Szent Józsefet és Szent Pált ábrázolják.
Az apátsági templom mindenekelőtt a szerzetesek imahelye, ahol az alapítók szándéka szerint a zsolozsmát imádkozzák. A templom basilica minor rangot kapott 1982-ben, a Zirci Ciszterci Apátság alapításának nyolcszázadik évfordulóján. A bazilika egyben plébániatemplom is.
Ha továbbmegyünk, az apátsági épületben a második emeleten találjuk a közel hatvanötezer kötetes műemlék könyvtárat. Az első könyveket a 18. században az új alapítást végző heinrichaui szerzetesek hozták magukkal. A gyűjteményhez 1950-ben már több mint hatvanezer kötet tartozott. A ciszterci rend feloszlatása után a könyvtár állami tulajdonba került, kezelésével az Országos Széchényi Könyvtár munkatársait bízták meg. A szakemberek gondozásába került gyűjtemény hiánytalanul megmaradt mind a mai napig. Két könyvtártermet nézhetünk meg az épületben. A könyvtár hetven ősnyomtatványt is magáénak tudhat, ezek 1500 előttről származnak.
A középkori apátságot 1182-ben III. Béla király alapította. A virágzó közösséget a török uralom idején súlyos veszteség érte, a szerzetesek elmenekültek, az apátságot a törökök lerombolták. Feltárt romjai a Zirci Ciszterci Arborétumban láthatók.
Az újraalapítás a 17. század második felében vette kezdetét, az apátsági templom és a hozzá csatlakozó három épületszárny – amint említettük – 1752-re készült el.
Majd egy évszázaddal később, Villax Ferdinánd apát működése idején, 1844 és 1846 között készült el a reprezentatív királyi lakosztály, a nagykönyvtár és az apáti épületszárnyat magába foglaló főhomlokzat. A látogatóközpontban megnézhetjük a Királytermet, amit a monostorba látogató uralkodók és családtagjaik, valamint más magas rangú vendégek fogadására alakítottak ki. I. Ferenc József császár és király két alkalommal járt a zirci apátságban. Először 1852 nyarán tett itt rövid látogatást, majd 1901 őszén élvezte újra a monostor vendégszeretetét.
A Szentszék követei, a nunciusok és a ciszterci generális apátok is ellátogattak ide. 1950-ben, a rendek feloszlatását követően az apátság elvesztette funkcióját, s egészen 1994-ig iskolai könyvtárként szolgált. Az eredeti berendezés jelentős része elkallódott – pár bútordarab családoknál, ciszterci szerzetesek által vezetett plébániákon vagy más egyházi intézményekben vészelte át ezt az időszakot. A nagyterem négy sarkában visszaállították a négy bútorszigetet – a bal oldalon található bútorok eredetiek. A berendezés legrégebbi darabja, egy 1751-ben készült intarziás szekreter a királynéi szobában található. Ugyanitt látható néhány igen különleges tárgy is: egy, az apátság címerével díszített, az uralkodó fogadására használt étkészlet egyes darabjai, melyek a nagy vitrines tárlóban kaptak helyet. A kis tárlóban található porcelánszelence 1798-ból származik, s az alján található díszítés még ezen épületszárny kialakítása előtti időszakában mutatja az apátságot. A fedél belsején látható rajz a Zircet 1700-ban újraalapító heinrichaui apátságot ábrázolja.
Az épületegyüttes és a látogatóközpont 2021-ben készült el teljesen. Fel lehet menni a tetőre, a Vöröstoronyba, ahonnan remek kilátás nyílik, innen az egész Zirci-völgy belátható. A tornyot a 19. század során csillagászati megfigyelésekre is használták. A Királyteremmel egy időben készült el, vörösmárvány csigalépcsőjéről kapta a nevét, amely húsz méter hosszan kanyarog fel a csodás panorámát nyújtó kilátóhoz. A torony és a kilátó felújítása szintén 2021 végén fejeződött be.
Felfedező utunknak azonban még koránt sincs vége. Ugyanis az apátság barokk épületében kapott helyet a Bakonyi Természettudományi Múzeum, amely igazi élményt jelenthet a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt. Szépen, igényesen kialakított diorámákon keresztül mutatják be itt a Bakony gazdag élővilágát. A különböző típusú fészkeket rakó madaraktól kezdve a falusi idillig sok mindent láthatunk itt. Például kitömött állatokat is. A főbejárattal szemben egy csodás szarvascsalád néz velünk farkasszemet – vagy inkább „szarvasszemet”. Jávorszarvas, sőt még néhány barna medve is akad a kitömött állatok között. Igazi különlegesség a két mamutcsontváz. Ezek az óriások tízezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszakban éltek. A két gyapjas mamut közül az egyik a Tonna névre hallgat, a mellette látható kölyök pedig a Mázsa nevet kapta. Mindkettő Csajág határában került elő egy útépítés során, 2006-ban.
Az épületcsoportban természetesen rendtörténeti kiállítás is helyet kapott. Itt szép maketteket, festményeket, miseruhákat, régi köveket és különféle építészeti rekonstrukciókat nézhetünk meg.
Befejezésképpen járjuk körül a rendházat, a nagyszabású épületegyüttest, és nézzünk körül az arborétumban is, így lesz teljes az idelátogató számára a kirándulás.
Szöveg és fotó: Mészáros Ákos
Magyar Kurír
Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2022. április 10-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
