Mikor célszerű az őszi kalászosok fejtrágyázását elvégezni?

Sokan érdeklődtek a napokban, hogy célszerű-e elkezdeni az őszi kalászosok fejtrágyázását nitrogén hatóanyagú műtrágyákkal. Úgy néz ki, hogy az utóbbi napokban az időjárási viszonyok hirtelen megváltoztak, a napi max. hőmérséklet elérte a plusz 8-10 °C-ot, a kevés hó, ami eltakarta a növényeket, gyorsan elolvadt.

Ilyenkor a gazdák felébrednek, megunván a hosszú telet és szeretnék megkezdeni az ősziek fejtrágyázását. Szeretném óvva inteni a termelőket, akik az őszi kalászosok termesztésével foglalkoznak, ne siessenek megkezdeni ezeket a munkálatokat. Ne felejtsük el azt sem, hogy csak március közepén járunk.

Legelőször is az időpont kiválasztásánál a legfőbb azt tudni, hogy a fejtrágyázást akkor lehet hatékonyan elvégezni nitrogén hatóanyagú műtrágyákkal (ammónium-nitrát, karbamid) és maximális hatékonysággal, mikor a közepes hőmérséklet eléri a +10 °C-ot, mert ekkor a növényeknél erőteljesebbé válik a vegetáció, és ilyenkor maximálisan fel tudja venni a növény a műtrágyában levő hatóanyagot. Amit mindenkinek tudni kell, és ami jellemző a nitrogén hatóanyagú műtrágyákra, hogyha nagyon meleg van, a hatóanyag hirtelen elpárolog és a növények nem érkeznek azt felhasználni, vagy ha gyakran csapadékos az időjárás, akkor pedig kimosódik a talajból. Azért minden gazdának úgy kell beütemezni ezeket a munkálatokat, hogy maximálisan használja fel a növény a műtrágyákban levő hatóanyagokat. Legjobb esetben, ha mindent időben fogunk elvégezni, akkor is max. 30-40 %-át fogja felhasználni a növény. Azért még gondolom emlékeznek a régi szakemberek, hogy tavasszal a nitrogén műtrágyákat úgynevezett osztott módszerrel használtuk, pontosabban, 2-3 menetben juttattuk ki különböző időszakokban, ami növelte a műtrágyák hatékonyságát. Tudom, hogy ezt a módszert a mai nehéz világban a műtrágyák drágasága miatt nem sokan fogják alkalmazni, de ha jó eredményt akarunk elérni, vissza kell térni a régi módszerekhez.

Hírdetés

A legcélszerűbb és a leghatékonyabb az őszi kalászosok tavaszi fejtrágyázására az ammónium-nitrát, azért, mert itt a nitrogén hatóanyag két formában van jelen, ami növeli a műtrágya hatékonyságát. A további fejtrágyázásokat célszerű karbamid hatóanyagú nitrogén műtrágyával végezni, ezt is több szakaszban végezzük, például 10-20 kg karbamid + 1 liter rostkoncentrátum feloldva 200-300 liter vízben és így permetezzük ki a növényre. Ezt a módszert meg lehet ismételni 2-3-szor 10-15 nap elteltével.

A karbamid hatóanyagú műtrágya (mocsevina) nagyon jól oldódik és a növények levélfelületén gyorsan felszívódik és kifejti hatását. Vigyázzunk arra, hogy a permetlé töménysége, amikor karbamiddal permetezünk, ne haladja meg a 10-12%-ot, ami azt jelenti, hogy 100 liter vízben nem lehet több mint 10-12 kg karbamid. A permetezéseket ne végezzük nagy melegben, max. 23-25 °C legyen. Ezzel meg tudjuk védeni növényeinket a perzseléstől, ammónium-nitráttal ezeket a munkálatokat elvégezni tilos, mert erős perzselést okoz a növények levelein. A vegyszeres gyomirtást, a kórokozók és kártevők elleni védekezést egy külön cikkben és időben fogom leírni.

Várom továbbra is kérdéseiket és szívesen válaszolok Önöknek. Tel. 0975166318 vagy 0503723469.

Novák András


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »