Mikóczy Dénes kiállítása a Csallóközi Múzeumban: „Életigénylő szemlélet és az erények világa” (GALÉRIA) Kürthy Judit2026. 01. 30., p – 12:56 Dunaszerdahely |
Ünnepélyes keretek között nyitották meg 2026. január 29-én a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban Mikóczy Dénes képzőművész „Színek, alakzatok, rétegek” című kiállítását. A 102 különleges darabból álló tárlaton Borbély Károly festőművész, grafikus, a kiállítás kurátora mutatta be az alkotót és munkásságát.
Az esemény hangulatát Kotiers András klarinét-, illetve Bertók István zongorajátéka tette még színesebbé, akik a megnyitó elején és végén örvendeztették meg a közönséget. A nagymegyeri származású Mikóczy Dénes kiállítása 2026. március 2-ig látogatható a Csallóközi Múzeumban.
Nagymegyertől Salzburgig
A rendezvény 5 órakor kezdődött, az időben érkezőket maga a művész köszöntötte. Család, barátok, ismerősök és művésztársak érkeztek e jeles alkalomra, hogy együtt örüljenek az alkotóval és gratuláljanak életművéhez. Az első zenei betét után Borbély Károly lépett a mikrofon elé, aki azzal kezdte, hogy Mikóczy Dénes képzőművész pályája az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan és következetesen formálódott. 2011 óta rendszeresen szerepel hazai és nemzetközi kiállításokon, Nagymegyertől Budapesten, Pozsonyon és Komáromon át egészen Salzburgig. Művészeti tevékenységét eddig 25 csoportos és 18 önálló kiállítás fémjelzi, utóbbiak 2013 és 2025 között valósultak meg többek között Budapesten, Léván, Komáromban, Ábrahámhegyen és Győrben. A kortárs kulturális közélet aktív alakítójaként Nagymegyeren idén immár huszadik alkalommal szervezi meg a Meger Art Nemzetközi Képzőművészeti Szimpóziumot, amelyen eddig több mint száz alkotó vett már részt.
Életigenlés és bölcsesség
Mikóczy Dénes alkotásait az emberi emlékezet és érzelmi tapasztalatok rétegződésének vizuális lenyomataként értelmezte. Megfogalmazása szerint az élet eseményei és érzékszervi élményei egymásra rakódva formálják gondolkodásunkat és értékítéletünket, amelyek egy alkotói folyamat kiindulópontjává válhatnak. A képzőművészet – mint szavak nélküli nyelv – betekintést enged ebbe a rejtett belső világba.
„Alkotásai a természet szépségén keresztül az életigenlő szemléletet és az erények világát, a bölcsességet, a mértékletességet, az erőt és az igazságot idézik meg”
– mutatott rá Borbély Károly. Kiemelte továbbá a művész mindenek feletti felelősségét, hiszen az alkotásokon keresztül egy értékrendet és világlátást is közvetít, ahogy Mikóczy Dénes is, aki egy világos rendszerbe foglalt, felettébb pozitív szemléletét ad át. Nagy Iván, a Csallóközi Múzeum igazgatója, etnológus is méltatta a művészt, aki kiemelte az alkotó kötődéseinek hangsúlyait, külön megnevezve a hithez, hitélethez való szoros kötelékét.
Évtizedek maradtak ki
A több mint fél évszázadot átfogó és a 40 grafikából, 61 festményből és 1 tűzzománcból álló tárlaton a művész is megszólalt. Megköszönte a lehetőséget és a támogatást, amit szakmailag és Nagyszombat megyétől is kapott. Az alkotó kérdésünkre elárulta, voltak olyan időszakok az életében, amikor a munka és más elfoglaltságok miatt szinte lehetetlen volt alkotni, ám amikor később „lazult a társadalmi helyzet”, természetes módon, különösebb nehézség nélkül tért vissza a művészethez. A pályára tudatosan készült, és bár az élet sok fordulatot hozott, az alkotás mindvégig meghatározó része maradt az életének.
Zárt, majd a szabad világ
Kiállított munkái közt a legkorábbi egy 1975-ben készült grafika, melynek témája személyes élményekből és társadalmi tapasztalatokból táplálkoznak. Fiatalon, a szocializmus idején egy kilátástalannak megélt világ képe mutatkozik: három hölgy áll esőben egy esernyő alatt. Már ekkor feltűntek korai tájélmények is: például egy tüzes hangulatú tájkép, amely a gyermekkor emlékeit idézi, amikor nagyapjával nyári napokon szénagyűjtésre járt.
„Legújabb alkotásaim egészen friss élményekhez kapcsolódnak, ezek közül több Olaszországhoz kötődik, ahol erős hatást gyakorolt rám a környezet és a szakrális tér. Grafikai sorozatban örökítettem meg a kálváriát, a 14 stációval”
– emelte ki a művész.
Aktívan alkot – most is több képen dolgozik egyszerre
Legfrissebb munkái 2026 januárjában készültek, részben egy borospince inspiráló közegében. Élményei: a pince világa, a szőlő, a színek és az együttlét – újabb grafikai témák alapjául szolgáltak. Mikóczy Dénes elárulta, hogy most is több művön dolgozik párhuzamosan, általában két-három képet készít elő, miközben a témák folyamatosan alakulnak a fejében.
Kapcsolódó cikkünk Nagymegyer |
Lakosok gyűrűjében leplezték le vasárnap Petőfi Sándor költő mellszobrát Nagymegyeren, a Hősök terén. A szobor kezdeményezője a Pro Megere Polgári Társulás volt.
Az avató ünnepség Zakál Gyula szavalatával kezdődött, majd Mikóczy Dénes, a Pro Megere Polgári Társulás elnöke beszélt a mellszobor létrejöttéről. A leleplezés után a Kéknefelejcs Népdalkör énekelt, végül pedig Soóky Marián, Nagymegyer polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket és mondott ünnepi beszédet.
A Petői 200, vagyis a Petőfi-emlékév apropóján a nagymegyeri Pro Megere Polgári Társulás 2023 tavaszán saját Petőfi-szobor állítását kezdeményezte, ami végül a Bethlen Gábor Alap által kiírt sikeres pályázatnak köszönhetően valósulhatott meg. Az ötletet a városvezetés is támogatta. A 130 centiméter magas és 40×25 centiméter széles mészkőoszlopon álló életnagyságú kő mellszobor Cséfalvay Kázmér nagyfödémesi szobrászművész és restaurátor érdeme, akihez több korábbi köztéri szobor, restaurált felvidéki emlékmű és szoborcsoport is köthető. Az ünnepségen köszönetet mondtak minden közreműködőnek, köztük a királyhelmeci Sohajda Péternek, aki segített a szobor mészkő talpazatának beszerzésében, Füzérkomlós község polgármesterének, Mester Andrásnak, aki felajánlotta, hogy a már nem működő helyi kőbányából elhozhatják a társulás által kiválasztott mészkő oszlopot, Vörös László kőművesnek, a nagymegyeri TSM Kft-nek és a Hősön terén élő lakosoknak, a Kósa és Beke családnak, akik, ha kellett áramot és vizet biztosítottak a munkálatokhoz.
„A szabadságharcban Petőfi példamutatásának és szabadságszeretetének hatására sok nagymegyeri is részt vett Kossuth zászlaja alatt a nemzetünk jövőjéért vívott forradalomban. Hisszük, hogy Petőfi szobra, emlékhelye hatással lesz az ifjúság és a polgárok nemzeti öntudatának erősödéséhez s annak felelős vállalására”
– mondta el beszédében Mikóczy Dénes, majd azt kívánta, hogy legyen ez az emlékmű az összmagyarság egyik meghatározó emlékhelye, nemzeti szuverenitásunk, szabadságvágyunk és az egymás iránti felelősségtudatunk jelképe.
Soóky Marián, idézve Petőfi Sándor híres sorait méltatta a költő tettrekészségét és állhatatos küzdelmét, mellyel nem a saját boldogulásáért, hanem embertásaiért harcolt. Egy irodalmártól idézve úgy fogalmazott, hogy Petőfi zsenialitása abban rejlik, hogy eredeti módon és mégis mindenki számára közérthetően fogalmazta meg gondolatait az élet nagy kérdéseiről: a szabadságról és a szerelemről, illetve a hitvesi hűségről, a szülőföldhöz való szoros kötődésről és a minket körülvevő természet nagyszerűségéről.
„A zseniális költőnek most Nagymegyeren állítottunk emléket. A mögöttünk lévő 2023-as Petőfi-emlékévben történt ez számos helyen a Kárpát-medencében, mindenütt, ahol magyarok élnek, és a mai napon városunk is csatlakozott e nemes kezdeményezéshez”
– mondta a polgármester. Hozzátette, hogy Petőfi példakép, aki megmutatta számunkra, hogy a kimondott és leírt szó nem elég, tettekre van szükség. Nemcsak rímekkel kell harcolni, hanem, ha a helyzet úgy kívánja, fegyverrel és konkrét áldozatvállalással is.
A szoboravató ünnepség után a szervezők minden résztvevőt szeretettel vártak a helyi kultúrházban, ahol frissítőkkel és némi harapnivalóval várták őket.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
