Még májusban megjelent a Reuters Institute éves jelentése a sajtó helyzetéről. A politikai túlkapásoktól sem mentes jelentésben azonban már nem csak a progresszív sajtót féltették agyon. Nagy helyet kapott benne a mesterséges intelligencia hatása is, ami egyre inkább a napi hírszerkesztés részévé válik.
A Digital News Report 2025 egyik legfontosabb megállapítása, hogy a mesterséges intelligencia (MI) nemcsak a tartalomgyártásban, hanem a hírfogyasztásban is egyre nagyobb szerepet kap.
A fiatalabb generációk körében – különösen a 18–24 évesek között – már 15%-os a heti rendszerességű AI-alapú hírfogyasztás, szemben az össznépesség 7%-ával. Ez a tendencia alapvetően alakítja át a hírekhez való viszonyt: az MI lehetővé teszi a hírek személyre szabását, összegzését vagy akár fordítását is, ám ezeket a szolgáltatásokat a közönség vegyes érzésekkel fogadja.
Míg sokan előnyösnek tartják az egyszerűsített hírösszefoglalók elérhetőségét, a felmérés válaszadóinak többsége aggodalmát fejezte ki a hitelesség (vélt vagy valós) csökkenése miatt.
A válaszadók 29 százaléka gondolja, hogy az MI olcsóbbá teszi a hírek előállítását, viszont 18 százalék szerint azok kevésbé lesznek megbízhatóak, és sokan attól tartanak, hogy az újságírói háttérmunka, a forrásellenőrzés és a szerkesztői felelősség háttérbe szorul. A hagyományos, megbízható hírforrások tehát még mindig fontos bizalmi pontként funkcionálnak, különösen az álhírekkel átszőtt online térben.
Érdekes adat, hogy a jelentés szerint a norvégiai újságírók többsége attól tart, hogy a mesterséges intelligencia miatt elveszíti az állását.
Szovákiai sajtó: bizalomhiány, politikai nyomás és digitális szakadék
A Reuters Institute a globalista mainstream nemzetközi központjának, Londonnak a terméke. Így nem is nagyon lepődhetünk meg azon, hogy a jelentés a politikailag túlbuzgó megállapításokról, többek között Szlovákia kapcsán is.
A jelentés szerint Szlovákia a sajtószabadság szempontjából „egyre ellentmondásosabb képet mutat”. Az intézet felmérése szerint a szlovákiai lakosság mindössze 23 százaléka hisz a sajtónak. Ez az egyik legalacsonyabb érték a 15 országot felvonultató mezőnyből.
A bizalomhiány egyik oka (a Reuters szerint) a politikai polarizáció és a közmédiába vetett hit megrendülése: a lakosság jelentős része úgy érzi, hogy a politikai erők – különösen a kormány – befolyásolják a hírszolgáltatást, és a közmédia nem képes ellátni kiegyensúlyozott tájékoztató szerepét.
Ez a megállapítás erősen torzított. Lehet, hogy a Reuters Instituta saját felmérése szerint a közmédia megítélése 8 százalékot romlott, de még így is a legmagasabb hitelességi mutatóval (48 százalék) rendelkezik. Megelőzi a legtöbbet dicsért progresszív médiumokat is, mint az Aktuality.sk, a Hospodárske Noviny, a Rádio Expres vagy a Sme.
Ráarásul a közmédiában „csak” 26 százaléknyi néző nem bízik, miközben a Markíza esetében 36, az Aktuality-nál 30, a JOJ tévénél 29 százalék a bizalmatlanok aránya.
Az pedig már kifejezetten nevetséges volt, hogy az egykor általános hitelességnek örvendő intézet átlátszó propagandát tolva azt próbálja eladni, hogy a közmédiát „gyakorlatilag elfoglalták” a kormánypártok. Sőt, egy trükkös megfogalmazás keretében még azt is Robert Fico számlájára írták a Kristína Kövešová elleni támadást is.
A Markíza riporterét azonban egy nem politikai témájú, hanem erőszakos bűncselekményeket felderítő riport készítése közben támadták meg. Példaként említeni a jelentésben a politikai propaganda. Mindenesetre, a jelentés Szlovákiával foglalkozó fejezetét az Andrea Chlebcová Hečková (a nyitrai egyetem zsurnalisztika tanszékének munkatársa) írta, aki a közmédia átalakítása során rendszeres vendége volt az ellenzéki sajtó stúdióinak, és rendre a kormány intézkedései ellen foglal állást.
A jelentés egyébként azt is nehezményezi, hogy a politikai pártok és az olvasóközönség is elfordul a mainstream médiától, és a politikusok inkább saját kommunikációs csatornákat nyitnak az emberek felé. Magyarul: megkongatták a vészharangot, mert a hagyományos, mainstream médiumok elvesztek narrativák feletti ellenőrzésüket és megkerülhetővé válnak.
Hozzátesszük, hogy ezt a folyamatot ők maguk indították el, amikor az emberek számára kulcsfontosságú témákban a mainstream sajtót hazugságon kapták az olvasók. Például migráció, háború, koronavírus-vakcinák kapcsán.
Magyarországot is bírálják rendesen
A jelentés magyarországi fejezete azt taglalja, hogy a médiába vetett bizalom Magyarországon is alacsony (22 százalék), és a hírfogyasztás erősen politikai törésvonalak mentén történik. A közmédia kormányzati kontroll alá került, a független sajtó pedig gyakran pénzügyi ellehetetlenítés vagy lejárató kampányok célpontja. Ennek következtében a magyar közönség egy része szintén az alternatív, sokszor bulváros vagy félrevezető csatornákhoz fordul.
Aztán egy nagy fordulattal ugyanez a jelentés azt állítja, hogy a legrelevánsabb médium a Telex és az RTL – mindkettő ellenzéki. Ennyit a következetességről.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: canva
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
