Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok hivatalosan is feloldották az Ukrajnának szállított fegyverek hatótávolságára vonatkozó korlátozásokat – jelentette be május 26-án Friedrich Merz német kancellár a WDR Europaforum adásában.
„Mostantól nincs semmilyen korlátozás” – fogalmazott Merz, hozzátéve: Ukrajna immár jogosult arra, hogy a nyugati partnerek által biztosított fegyverekkel katonai célpontokat támadjon Oroszország területén belül is. A kancellár ezt „minőségi fordulópontként” értékelte az ukrajnai háború menetében.
Merz hangsúlyozta: Oroszország kíméletlenül bombáz civil létesítményeket – városokat, óvodákat, kórházakat és idősotthonokat – Ukrajna viszont tartja magát a nemzetközi hadijoghoz. „Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy ez így is maradjon” – mondta.
(Merz kijelentése, hogy Ukrajna „tartja magát a nemzetközi joghoz”, neves egyszerűséggel nem igaz, csak azért tehet következmények nélkül ilyen kijelentéseket, mert a civilek elleni véletlen vagy szándékos ukrán támadásokat az európai sajtó nem közli, vagy álhírnek mutatja be. Ami az oroszokat illeti, az ukránok épp propagandacélokból nem egyszer telepítik a lőszerraktárakat, hadvezetési pontokat iskolákba, kórházakba vagy azok közelébe. Erről a nyugati sajtó 2023-ban rövid ideig foglalkozott csak. Ettől függetlenül szörnyű tény, hogy sok civil áldozata van a háborúnak, ám naivitás azt hinni, hogy bármelyik fél tekintettel lenne a civil lakosságra – bármelyik háborúról legyen szó. Ez a háború valósága, és ezért is kellene mihamarabb lezárni a konfliktust – a szerk).
A négy ország döntése nem előzmény nélküli: 2024 novemberében Joe Biden akkori amerikai elnök már jóváhagyta, hogy Ukrajna amerikai fegyverekkel csapásokat mérjen a kurszki területre, válaszul arra, hogy Észak-Korea is katonákat küldött az orosz haderő megsegítésére.
(Valójában az észak-koreai katonák megjelenése csak kifogás volt, a nagy hatótávolságú rakéták bevetésének engedélyezése mögött az állt, hogy Ukrajna akkor igencsak megszorult az észak-keleti fronton, nem mellesleg, a britek és franciáknak komoly érdekeltségeik vannak abban, hogy az oroszok kiszorítsák a Fekete-tengerről, a francia tőke például nagyon szeretné megszerezni az Odesszában lévő logisztikai infrastruktúrát – a szerk.)
Érdekesség, hogy Merz korábban élesen bírálta elődjét, Olaf Scholzot, amiért nem küldött Taurus rakétákat Kijevnek, és azt javasolta, hogy ultimátumban követeljék Putyintól a támadások leállítását. Hatalomra kerülve azonban visszafogottabb hangnemre váltott, és már a szövetségesekkel közös döntésekre helyezi a hangsúlyt a Taurusok ügyében – magyarul, visszakozott.
A Taurus rakétákról azt kell tudni, hogy 500 kilométeres hatótávjuk van, és képesek lennének lerombolni a Kercsi-hidat. Sok elemző szerint a Kercsi-híd lerombolása Oroszország totális háborúra ösztönözné. Annyi biztos, hogy ha német fegyverekkel rombolnák le az ikonikus hidat az ukránok, Németország jó ideig nem jutna hozzá az orosz nyersanyagforrásokhoz – a szerk.
Körkép.sk, Ukrajinszka Pravda
Nyitókép forrása: SITA/Ludovic Marin, Pool Photo via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
