A 30 éves Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület (KIFE) rendezett konferenciát január 30-án a budapesti Párbeszéd Házában. A tanácskozáson a fiatal, a felnőtt és az idős korosztály problémáiról, pasztorációjáról, képzéséről beszéltek az előadók.
Először Jusztin István, a KIFE elnöke köszöntötte a megjelenteket. Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke megnyitójában kiemelte, a Szentírásban több helyen is találkozhatunk azzal a felszólítással, hogy „mondd el fiaidnak”. A zsidó hagyományban a soha el nem pusztuló kőtábla, amire Isten felírta törvényeit, az apa és a fiú szíve, az anya és a lány szíve. A későbbi időkben a zsinagóga mellé mindig épült iskola is. A prófétáknak is voltak tanítványai, mint ahogyan Jézus is tanítványokat gyűjtött maga köré, az ő szívükbe írva az evangéliumot, melyet aztán az apostolok és utódaik tovább is adtak. A kereszténységben is hamar megjelent az iskola, leginkább a kolostorok körül.
A kereszténységhez szorosan hozzátartozik a tanítványság. A felhalmozott szellemi kincseket az előző nemzedék adja tovább a következőnek.
A felnőttképzés során is az Atya-Fiú-Szentlélek szeretetét közvetítjük mások számára. Az MKPK elnöke arra is rámutatott, hogy nemcsak a tudományban, hanem a kereszténységben, a jó élet megtanulásában is fejlődni kell.
Fiatalok
Gyorgyovich Miklós, a Századvég Alapítvány szakmai vezetője a 15-29 évesek vallásosságára vonatkozó legfőbb adatokat ismertette. A 2024-es vizsgálatok konklúziójaként elmondta, az intézményes Egyháztól való elfordulás nem jelent egyben vallástalanságot.
Az ateizmus annak ellenére nem vált uralkodó világnézetté, hogy kevesen járnak templomba.
A magukat katolikusoknak tartók esetében is tapasztalható egyfajta „patchwork” vallásosság, ami a keresztény és az ezoterikus elemek összekeveredését jelenti. Az is látható, hogy a fiatalok új válaszokat szeretnének kapni az élet végső kérdéseire, vagyis az Egyház iránti közöny mögött ott van a válaszkeresés igénye.
Hogyan lehet bevonni a fiatalokat a vezetői munkába? Ezt a kérdést Schmutzer Áron önkéntesvezető (Regnum Marianum, Kalazancius Mozgalom) járta körül. Mint elmondta, a régi alapítású Regnumba 1200, míg a piarista rendhez kötődő, a közelmúltban létrehozott szervezethez 600 fiatal tartozik. A Regnum inkább bensőséges, míg a Kalazancius nyitottabb a világra.
A vezetőképzést tekintve a Regnum kétszer annyi időt fordít erre, mint a másik szervezet. Előbbi a közösségi élményre teszi a hangsúlyt, a Kalazancius vezetőképzési módszere viszont tervezett és reflektált. Mind a kettőnél megtaláljuk azt az elemet, hogy a vezetőnek el kell mélyednie a közösség identitásában. A pedagógiai és a pszichológiai ismeretek megszerzése mellett önmagukkal is tisztában kell lenniük. E mellett az elcsendesedés, a gyakorlati tudnivalók elsajátítása, a személyes kísérés és a mentorálás is szerepet kap a vezetők képzésében.
Felnőttek
Az értékközpontú felnőttképzésről B. Balogh Edit, a Talentum Alapítvány az Önkéntesség Támogatásáért elnöke beszélt. A nem formális tanulás során a tudást a műhelyvezető nem frontális, hagyományos módszerrel adja át.
A felnőttképzésnek az elméleti és a gyakorlati készségek mellett az attitűdalakítás, a cselekvőképes fellépés támogatása és a felelősségvállalás erősítése is a célja. Az előadó hangsúlyozta,
Az is fontos, hogy a résztvevő kapjon valamilyen tanúsítványt arról, hogy milyen képzésen vett részt.
Csehné Vadnai Borbála, a World Union of Catholic Women’s Organisations (WUCWO, Katolikus Női Szervezetek Világszövetsége) európai régióért felelős alelnöke, a Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetsége (KALÁSZ) munkatársa a nők pasztorációjáról tartott előadást. Mint elmondta, a nők egyházi szolgálata az evangelizáció, a kísérés és a női élethelyzetekre adott válaszok megfogalmazásának területén nyilvánul meg. A helyi szint, a sashalmi Keresztény Női Kör bemutatása során az előadó hangsúlyozta,
Az is fontos, hogy ez a kör jótékony hatással van az egész plébániai közösség életére.
Csehné Vadnai Borbála a KALÁSZ tevékenységéhez csatlakozott – ez jelenti az országos szintet. Ennek az 1936-ban alapított szervezetnek hívószava a hit, az erkölcs, a nemzet és a hivatás. A KALÁSZ megújulási stratégiájának legfőbb eleme a női csoportvezető-képzés. A nemzetközi szintet a WUCWO jelenti, mely 100 tagszervezetet tömörít és 8 millió katolikus nőt képvisel. Tevékenységén belül nagy hangsúlyt kap a családpasztoráció. Az előadó rámutatott, mind a három szintnek a fő célkitűzése a női szerepek örömteli megélésének a segítése interaktív kurzusokkal, egymással megosztva, csoportokban megélve.
Idősek
Tóthné Csompilla Márta, a Szent Rozália Szolgálat nappali ellátás vezetője a tudatos öregedésről beszélt. Az előadó hangsúlyozta, napjainkban egyre több ember éli meg az időskort úgy, hogy szellemileg és testileg is egészséges. Mert az öregedés nem betegség. A tudatos öregedés azt jelenti, hogy az idős ember használja a gondolkodását, aktív életet él.
A mozgás, a helyes táplálkozás ugyanúgy hozzátartozik ehhez, mint a rendszeres egészségügyi szűrővizsgálat. A tudatos idősödés társadalmi befektetés is. Ezt segíti a memóriafoglalkozás, a mozgáskoordinációt támogató tréning vagy az örömtánc is.
A gyakorlat
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen Balogh Edit, Csehné Vadnai Borbála, és Schmutzer Áron a felnőttképzés gyakorlati oldalát járta körül. A moderátor Szigeti Szabolcs (Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia) volt. A beszélgetőpartnerek megállapították, minőségi képzésre van szükség, mert – leginkább a ráfordított idő tekintetében – versenyezni kell a résztvevőkért. E mellett legalább két évente át kell strukturálni a képzéseket, a programokat – elsősorban a fiatalok esetében – ahhoz, hogy a korábbi eredményeket meg lehessen tartani.
A technika ugyanakkor segíthet a marketingben, és hatékonyabbá teheti a visszajelzések begyűjtését.
Délután kiscsoportos beszélgetésen vitatták meg a felvetett gondolatokat, majd átadták a Kerkai-díjakat. Ezt az elismerést 2005-ben alapította a KIFE, Kerkai Jenő jezsuita szerzetes példamutató tevékenysége előtt tisztelegve. A díj a katolikus ifjúsági és felnőttképzés területén kiemelkedő teljesítményt felmutató munkatársak elismerésére szolgál. Idén a Kerkai-díjat ifjúsági kategóriában Rosta Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, felnőttképzési kategóriában pedig Szászi Balázs és Szásziné Fehérváry Anikó kapta.
Fotó: Lambert Attila
Baranyai Béla/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
