Az Európai Parlament (EP) strassburgi plenáris ülésén az EP-képviselők jogszabály-kezdeményezési jogkört kértek az EP számára, amely véleményük szerint megerősítené az uniós demokráciát és helyreállítaná az intézmények közti egyensúlyt – tájékoztatott a progresszivitásban az EU-n belül is élen járó uniós parlament csütörtökön.
A 420 szavazattal, 117 ellenszavazat és 35 tartózkodás mellett elfogadott, javaslatokat tartalmazó jelentés az uniós szerződések következő felülvizsgálata alkalmával a jogalkotási folyamat reformját sürgeti.
A képviselők azt hangoztatták, hogy az Európai Parlament – mint az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény – tagjainak rendelkezniük kell a jogszabály-kezdeményezés jogával. A képviselők közölték: újratárgyalnák az Európai Bizottsággal és az Európai Unió Tanácsával kötött intézményközi megállapodást is azért, hogy felszámolják az EP jelenlegi, intézményi ügyekben alkalmazható kezdeményezési jogának útjában álló akadályokat.
Véleményük szerint reformra szorul, hogy uniós szinten a jogszabályok kezdeményezésének joga szinte teljes egészében az Európai Bizottságé. A Tanács és az Európai Parlament közvetett módon tehet csak javaslatot új jogszabályok megalkotására úgy, hogy jogszabály-javaslatot kérnek az Európai Bizottságtól. A brüsszeli testület azonban nem köteles lépni.
Az uniós szerződések csak bizonyos konkrét esetekben – például a saját összetételre vonatkozó szabályok, az európai választások és a parlamenti képviselők feladatai terén – engedik meg, hogy az Európai Parlament közvetlenül jogszabályalkotást kezdeményezzen.
Trócsányi félti az uniós szerződések szellemét
Az Európai Parlament közvetlen jogalkotási jogköre szemben áll az uniós szerződések szellemiségével – hangsúlyozta csütörtöki közleményében Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője, reagálva arra, hogy plenáris ülésén az EP megszavazta, hogy közvetlen jogszabály-kezdeményezési jogot kérjen.
Trócsányi László az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejtette: ha az EP általános jogalkotási kezdeményezési jogkört kapna, azzal az Európai Bizottság jogosítványait csorbítaná. Ezzel az intézményi egyensúly borulna meg, amely szemben áll az uniós szerződések szellemiségével. A szuverenitás hordozói a nemzeti parlamentek és nem az Európai Parlament – mutatott rá.
Az EP-képviselő aggályosnak nevezte, hogy az elfogadott EP-jelentés a magyarországi jogállamisággal is foglalkozik.
"Mit keres az Európai Parlament jogalkotás-kezdeményezési hatásköréről szóló jelentésben a magyarországi jogállamiság?" – fogalmazott Trócsányi László, majd emlékeztetett: áprilisban a Fidesz-KDNP ismét elsöprő választási győzelmet aratott, ezzel a magyar állampolgárok egyértelműen kifejezték véleményüket, miszerint nem osztják a jogállamisági aggodalmakat Magyarországgal kapcsolatban.
(MTI nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
