Hollandiában az állatfarmok számát 30 százalékkal szándékoztak csökkenteni, a tejelő tehenekét is, és így 50 százalékkal csökkenne az általuk kibocsátott káros gázok mennyisége, főleg a metáné. Nem tudom, miért nem azon gondolkodnak, hogy kinyerjék a kibocsátásból a metánt, amelyet aztán fűtésre lehetne használni, és az égéssel keletkező szén-dioxid már sokkal kevésbé lenne ártalmas, mint a metán. Belgiumban a disznótartás került veszélybe a nitrogénkibocsátás miatt. Spanyolországban a mezőgazdászok a „radikális ökologizmus hülyeségét” kritizálták és a tisztességtelen konkurencia, az Európai Bizottság elviselhetetlen környezeti követelményei ellen tiltakoztak. Aztán nem tudom, hogy a baromfitenyésztéssel mi lesz, ha a kakasokat kivonják forgalomból, mert hallottam, hogy azok erőszakoskodnak a tyúkokkal, sok esetben szexuálisan zaklatják őket, beleegyezésük nélkül is megbenderészve azokat.
Mezőgazdasági miniszterünk, Florin Barbu úgy gondolta, hogy a hazai és európai gazdák hátszelével elmegy Brüsszelbe, jó keményen az asztalra csap, és kérni fogja a mezőgazdasági főmegbízott, Janusz Wojciechowski lemondását, mert Romániában a vetésforgóra és parlagoltatásra vonatkozó uniós előírásokat nem lehet betartani, és ezek alól mentességet kér. De aztán lemondott az asztalverésről, mert egyujjas fenyegetést kapott a miniszterelnök Ciolacutól, aki azt mondta, hogy – biztos, ami biztos – biztosan nem kérik az uniós biztos lemondatását. A miniszterelnök szerint minisztere csak azt mondta: ha erre nem vagyunk képesek (a mentességet elérni), mindannyian lemondunk, a mezőgazdasági biztossal az élen, és azt is hozzátette, hogy a lemondást nem is érdemes kérni, mert már csak néhány hónap van hátra a biztos mandátumából. Ezek után mezőgazdasági miniszterünk (tükör elé állhatott és szembeköpte magát) önkritikát gyakorolva szintén azt mondta: „ha ezt a mentességet nem tudjuk elérni Brüsszelben, akkor szerintem nekünk, minisztereknek és a mezőgazdasági biztosnak is haza kellene mennünk, mert nem tudjuk megoldani a gazdák problémáit”.
Az európai farmerek, mezőgazdászok megsokszorozták tiltakozásukat az úgynevezett Zöld Megállapodás és a dízelolaj illetéknövekedései miatt. Ugyanakkor fájlalják az infláció hatásait, és azt, hogy számukra az ukrán gabona importja konkurenciát jelent. De hát a multinacionális cégeknek is – amelyek Ukrajnában mezőgazdasággal foglalkoznak – meg kell élniük valamiből, mert ott a háború miatt veszélyes gazdálkodni, hiszen az oroszok még a termőföldeket is elaknásították. Ezért aztán nekik meg van engedve olyan növényvédő szerek használata, amelyek az unió tagállamaiban tiltottak, vámot nem kell fizetniük, és termeszthetnek génmódosított növényeket is.
Európában, mint már említettem, nagy gond az állattenyésztés, mert a disznók, tehenek és más disznó állatok nem csak diszkréten szellentenek, hanem bátran elül-hátul eregetik magukból a káros gázokat, ami leginkább okozza az éghajlat megváltozását. Ezért aztán jobb, ha állattenyésztéssel nem Európában foglalkoznak, hanem a húst távolabbi földrészekről importáljuk, mert a káros gázok a szelek szárnyán hátha másfelé vetődnek, vagy eső formájában lehullnak, mielőtt Európába érnének.
Miniszterelnökünket nagyon érdekli a mezőgazdaság, ezért találkozott egy Constantin Crăciun nevű parasztemberrel, akiről dicshimnuszt zengedezett a Victoria-palotában, és akinek, mint mondta, ráncos a keze (miért nem inkább kérges a tenyere?), s aki magát az Európai Unió szegényparasztjának nevezte. Aztán kiderült, amit 2023 januárjában írt róla a Ziarul de Vrancea: forradalmi tevékenységéért (amelyet Focșani-ban fejtett ki) járó javadalmazásának újraszámolása után kapott 100 000 lejt, amit a bankból úgy vitt haza, hogy juhot fogott be egy szekérbe. Focșani-ba menve is így tiltakozott a politikusok döntései ellen a Szegényparasztok Szövetségének elnöki minőségében. Van neki 31 hektár szántóterülete, tíz tehene, 14 sertése, 200 szárnyasa, két malma és pálinkafőző üstje is.
Ha így néz ki egy szegényparaszt, akkor a gazdagabbakat már nem is kell búsulni.
Borítókép: Facebook / Florin Barbu
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
