Rossz hír az, hogy az első két negyedévben, míg a népesség megfelelő százaléka meg nem kapja az oltást, megmarad a fizikai távolságtartás szabálya, de jó hír, hogy belátható időn belül véget érnek a szigorú korlátozások és újra felfelé indulhatnak meg a gazdaságok. Mégpedig azért, mert 2020-ban csak recessziót éltünk meg, nem pedig depressziót (ez utóbbinál a gazdaság akkor sem “akar” feléledni, amikor a visszatartó körülmények már megszűntek). A gazdaság belső tartószerkezete nem omlott össze (lásd az európai munkanélküliség dráma megugrása majd visszaépülése – a szerk.).
Lesznek nehézségek és utórengések. A bankok továbbra is halasztaniuk kell majd kinnlevőségeik bekérését, legalábbis, ha nem akarják önmagukat megbuktatni.
A járványnak kemény politikai következményeként a kormányok hatalmas nyomás alá kerültek, ezért minden ország elsősorban saját belső problémáira figyelt. Így 2021-ben a nemzetközi rendszer (nemzetek feletti intézmények) még erősen korlátozottan fog működni. A kormányoknak nagyfokú bizonytalansággal és nagy társadalmi nyomással kell majd megküzdeniük, ezért nem nagyon akarnak majd kockázatot vállalni. Nagyrészt tehát marad a 2020-as felállás.
Az Egyesült Államok helyzete – Trump ide vagy oda – továbbra is meghatározó, a nemzetközi szervezetek az ő döntéseit és tettei figyelve hoznak döntést. Washington minden bizonnyal újra fogja gondolni külpolitikáját, és – Biden ide vagy oda – a globális kötelezettségvállalástól a szelektív elkötelezettség felé fog elmozdulni. A GF megfogalmazásába: Amerika Kínával szemben korlátozza gazdasági kitettségét, a Közel-Kelettel szemben pedig katonai kitettségét. Vagyis a katonák kivonása folytatódhat, az amerikai-kínai kereskedelmi háború pedig még nem ért véget.
A szelektív kötelezettségvállalás pedig bizonytalanságot teremt majd abban, hogy ki barát és ki ellenség Washingtonból nézve.
Az USA belpolitikája még ennél is bonyolultabb kérdés. A GF előrejelzésében külön nem tér ki rá, de korábbi elemzésében már megemlítette azt a veszélyes helyzetet, hogy hatalmas a szakadék a két politikai tábor között, és az eredmények függvényében veszti el bizalmát a demokratikus rendszerben. Mi azért hozzátesszük, a január 6. események a Capitoliumban is azt jelzik, hogy a szemben álló szavazótáborok viselkedése felett a politika (és a sajtó is) kezdi elveszteni a ellenőrzést. Így volt ez a BLM-mozgalmak erőszakos demonstrációinál, és így volt ez a Capitolium ostrománál is.
Vége az ostromnak – Biztonságosnak nyilvánították a washingtoni Capitoliumot, négyen meghaltak
A Közel-Keleten az amerikai haderő kivonása segítette Izrael és néhány arab ország együttműködésének létrejöttét. Ez azonban arra kényszerítette Iránt, hogy feszegesse határait – mivel Izrael erősödése őt relatíve gyengébbé tette. Ez arra ösztönzi majd, hogy burkoltabb, kisebb volumenű műveletekkel támadja az arab-izraeli szövetségeket és az Nyugatot, elsősorban Szíriában, Libanonban és Irakban. Háború azonban nem várható.
Törökország 2020-ban elérte regionális terjeszkedés első fázisának határait, 2021-ben Ankara fokozatosan visszavonul, hogy rendbe szedje súlyos állapotban lévő gazdaságát, illetve mert nem képes egyszerre nyomást fenntartani az EU-val (ciprusi vizek, Líbia), Oroszországgal (Kaukázus) és az USA-val (Közel-Kelet, Szíria) szemben.
Oroszország folytatja pufferzónája védelmét, hogy legfontosabb stratégiai területeit biztonságban tudja. Ez most Belorussziát és a Kaukázust jelenti, ahol minden erejével igyekszik majd megerősíteni befolyását. E törekvésében az Egyesült Államok várhatóan nem akarja majd megakadályozni.
Kiterjeszti befolyását Eurázsiára is az Eurázsiai Gazdasági Unió felhasználásával, illetve jóval asszertívebben fog viselkedni a Fekete-tengeren is.
Moszkva igyekszik majd jó kapcsolatokat ápolni Európával, belső társadalmi nyomással nem kell szembenézni, az olajára várhatóan felfelé mozdulnak majd el, ami jó hír az orosz költségvetésnek. A Kreml megpróbálja elérni az oroszellenes szankciók enyhítését.
Az Európai Unióban az idei év is a szakadékokról szól majd, amelyek 2020-ban mélyültek el igazán. A GF szerint az EU intézményi keretei mégis sértetlenek maradnak. A 2021-es év az európai országok gazdaságának helyreállításával fog telni (béke és prosperitás, cserébe állandósult status quo, legalábbis, ez lenne a cél).
Azonban az uniós tagállamok nem egyforma mértékben és tempóban fognak talpra állni, ami növelni fogja a tagállamok közti gazdasági különbségeket, amivel nagyobb politikai súrlódásokra is számítani lehet majd. A tagállamok meg fogják kérdőjelezni Németország vezető pozícióját. Lesznek, akik Berlintől várnak majd megoldást bajaikra, de cserébe semmit sem akarnak felajánlani.
A dél-amerikai gazdasági szövetség, a Mercosur és az EU között készülő szabadkereskedelmi egyezmény is érdekes vitákat gerjeszthet majd. A Mercosur országok Németországból importálnak messze legnagyobb értékben, tőlük pedig Hollandia vásárol a legtöbbet (jócskán lemaradva mögött a németek és spanyolok következnek).
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
