A Kreml élesen bírálta az Európai Unió által kidolgozott ukrajnai rendezési tervet. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója szerint a dokumentum nem konstruktív. Kijelentette, hogy a javaslat rendelkezései nem megfelelőek Oroszország számára. Usakov megjegyezte, hogy Moszkva már a terv felületes áttekintése után erre a következtetésre jutott.
Valentyina Matvijenko, az orosz Szövetségi Tanács elnöke még keményebben fogalmazott az uniós politikával kapcsolatban. Véleménye szerint az Európai Unió a „globális háborús oldal” legfőbb eszközévé vált. Úgy véli,
Brüsszelben bármilyen béketerveket a háború folytatásának tervévé alakítanak át.
Matvijenko hangsúlyozta, hogy az uniós politikát választott tisztségviselők helyett kinevezett bürokraták irányítják.
Ellentétes elképzelések a NATO-ról és a hadseregről
A feszültség hátterében az amerikai és az európai elképzelések közötti különbségek állnak. Washington és Kijev nemrég egyeztetett egy 28 pontból álló amerikai béketerveztről. Marco Rubio amerikai külügyminiszter a megbeszélést rendkívül produktívnak nevezte. Az uniós vezetők azonban nem értettek egyet az amerikai javaslatokkal.
Válaszlépésként Németország, Franciaország és Nagy-Britannia saját tervezetet dolgozott ki. A nyugat-európai javaslat nyitva hagyná Ukrajna előtt a NATO-csatlakozás lehetőségét. Ezzel szemben az amerikai tervezet befagyasztaná a szövetség bővítését. Az Egyesült Államok eredeti tervei szerint Ukrajna lemondana a NATO-tagságról.
Jelentős eltérések mutatkoznak az ukrán haderő jövőbeli méretét illetően is. Az európai „hármak” javaslata békeidőben 800 ezer fős ukrán hadsereggel számol. Az amerikai elképzelés ezzel szemben 600 ezer főben maximalizálná a létszámot. Elemzők szerint a 600 ezres korlát valójában nem jelentene valódi megszorítást. A háború előtt ugyanis Ukrajna 250 ezer katonával rendelkezett.
Oroszország garantálja, hogy nem támad senkire – ezt a pontot húzták ki az európai vezetők a béketervből
A harctéri realitások és a diplomáciai üzenetek
Szakértők szerint a nyugat-európai javaslatok figyelmen kívül hagyják a frontvonalon kialakult helyzetet. A tervezet úgy fogalmaz, mintha az ukrán erők Moszkva kapujában állnának. A valóságban azonban az orosz hadsereg több frontszakaszon is előrenyomul. Oroszország 2022 nyara óta most éri el a legnagyobb területi nyereségeit.
Az európai terv valószínűleg eleve azzal a céllal készült, hogy Moszkva elutasítsa azt. A dokumentum szerint a területi tárgyalásoknak a jelenlegi érintkezési vonalról kellene indulniuk. Ez eltér az amerikai megközelítéstől, amely bizonyos területeket de facto orosznak ismerne el. Az európai javaslatok nem számolnak Ukrajna semlegességével sem.
Folytatódik az európai ámokfutás: mindenki hozzátette a saját törött tégláját a romhoz, amit „béketervnek” hívnak
Pénzügyi akadályok és az utolsó mentsvár
A Marker.sk cikke szerint Európa komoly nehézségekkel küzd Ukrajna további finanszírozását illetően. A nagy európai gazdaságok jelentős államadóssággal és növekvő hiánnyal néznek szembe. Franciaországban és Nagy-Britanniában az adósság mértéke meghaladja a GDP 100 százalékát. Emiatt Kijev támogatása a nemzeti költségvetésekből politikailag kockázatos.
Korábban több tagállam elutasította Kaja Kallas tervét egy 40 milliárd eurós közös alapról. Az Európai Unió utolsó lehetőségének a befagyasztott orosz vagyon felhasználása tűnik. Brüsszel mintegy 210 milliárd eurónyi eszközt szeretne bevonni a finanszírozásba. Ebből 185 milliárd eurót Belgiumban kezelnek.
A belga kormány azonban vonakodik a terv támogatásától. Tartanak attól, hogy Moszkva jogi úton támadná meg a lépést. Emmanuel Macron francia elnök szintén szkeptikus a nemzetközi jogi aggályok miatt. A kérdésben várhatóan decemberben születik végleges döntés. Ha ez a mechanizmus nem valósul meg, Ukrajna elveszítheti pénzügyi védőhálóját.
„Pszichiáter kellene neki” – Európa tajtékzik, amiért az USA lenyúlná a háború fődíját: a befagyasztott orosz vagyont
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Russian Presidential Press Service via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
