Erzsébet királynő halála után automatikusan mindennemű szertartás nélkül a királynő elsőszülött fia, a 73 éves Károly walesi herceg lett a király, ő volt ugyanis első helyen a trónöröklési rendben.
Bár anyjával viszonylag bonyolult volt a kapcsolata, nem kétséges, hogy szerette II. Erzsébet királynőt, és első nyilatkozata a halála után őszinte volt: „Szeretett édesanyám, Őfelsége, a királynő halála a legnagyobb szomorúsággal tölt el engem és családom minden tagját. Mélységesen gyászoljuk egy nagyra becsült uralkodó és egy szeretett édesanya halálát. (…) A gyász és a változás ezen időszakában családomat és engem vigasztalni fog és erőt fog nekünk adni a tudat, hogy a királynőt oly sokan tisztelték és szerették.”
A Brit Nemzetközösség fejeként Károly így 56 ország és 2,4 milliárd ember uralkodója lett.
Ahhoz azonban, hogy megkoronázzák, néhány gyakorlati és hagyományos lépés szükséges. III. Károly király teljes neve Károly Fülöp Artúr György, az uralkodó ezek közül a nevek közül választotta a III. Károly nevet.
III. Károly király azonban nem az egyedüli, akinek a címe változik. Az új trónörökös Károly fia, a 40 éves Vilmos herceg nem lesz automatikusan walesi herceg apja után, a címet ugyanis az uralkodó adományozza, de azonnal megörökli apja másik címét, Cornwall hercegét. A trónutódlásban őt legidősebb fia, a kilencéves György herceg követi. Vilmos felesége, Catherine is automatikusan Cornwall hercegnője lesz, ami eddig Camillát, Károly feleségét illette.
A koronázásra még várni kell
Károlyt pénteken kiáltja ki hivatalosan királyként a londoni St. James-palotában az úgynevezett „Trónra lépési tanács”, amely többek között az uralkodó munkáját segítő Titkos tanács tagjaiból (a brit kabinet tagjaiból, püspökökből, főnemesekből és magas rangú tisztségviselőkből kerülnek ki), a Nemzetközösség országainak képviselőiből és egyéb magas rangú tisztségviselőkből áll.
Az eseményen néhány százan lesznek várhatóan jelen, maga Károly viszont a hagyományokhoz híven nem lesz ottv az eseményen. III. Károly csak a tanács másnapi ülésén vesz majd részt, ahol felolvas egy nyilatkozatot, és a 18. század eleji hagyományokhoz híven esküt tesz a skót egyház megőrzésére
majd a Szent Jakab-palota Friary Court feletti erkélyről hivatalosan is kihirdetik, hogy ő az új uralkodó,
amit egy hivatalos személy tesz meg, akit a fegyverek harisnyakötős királyának neveznek, és a hagyomány szerint elhangzik az „Isten óvja a királyt!” felkiáltás is. 1952 óta először hallatszik fel ez így ilyen formában, nem pedig úgy, hogy „Isten óvja a királynőt!”
A koronázásra azonban valószínűleg még hónapokat kell várni.
II. Erzsébet például 1952 februárjában örökölte meg a trónt, koronázását azonban csak 1953 júniusában tartották. A koronázási ceremóniát már 900 éve a Westminsteri apátságban tartják. A koronázás anglikán vallási szertartás, amelyet a canterburyi érsek végez, ő helyezi fel Károly fejére az 1661-ből származó, tömör arany Szent Eduárd-koronát is, amely a koronaékszerek központi darabja, és csak a koronázás pillanatában viseli az uralkodó, nem is csoda, hiszen elég súlyos darab: 2,23 kg-ot nyom.
Nem volt még brit uralkodó, aki ilyen idősen lépett trónra
Károly 1948. november 14-én született a Buckingham-palotában nagyapja, VI. György uralkodása idején. Már háromévesen trónörökös lett, miután VI. György 1952-ben meghalt.
Károly 1981-ben vette feleségül Lady Diana Spencert, Diana hercegnét, akivel két gyermekük született, Vilmos és Harry. A pár 1996-ban vált el. Diana egy évvel később életét vesztette egy autóbalesetben. Károly 2005-ben újraházasodott, Camilla Parker Bowles-t vette feleségül.
73 évével Károly a legidősebb korában trónra lépő brit uralkodó. A korábbi csúcstartó IV. Vilmos volt, akit 1831-ben koronáztak meg 64 éves korában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
