A felvidéki magyarság körében is nagy felháborodást váltott ki az Európai Bizottság ez év január közepén hozott határozata, mely szerint nem indít jogalkotási folyamatot a nemzeti kisebbségek védelmében, mivel a MinoritySafePack (Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés) egyetlen javaslatát sem látta indokoltnak. Most pedig a Törvényszék is őket igazolta!
Az EB számunkra kedvezőtlen januári döntése már csak azért is volt felháborító, mert a FUEN által koordinált kezdeményezést 28 európai országban támogatták, és 1 123 422 támogató aláírást (a szükséges 1 milliónál jóval többet) gyűjtöttek össze, amivel eddig az ötödik legsikeresebb európai polgári kezdeményes volt. Nem beszélve arról, hogy az Európai Parlament is nagy többséggel kiállt mellette. Politikai döntést hozott tehát az EB annak ellenére, hogy a MinoritySafePack célként a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmének, valamint az Unió kulturális és nyelvi sokszínűségének erősítését tűzte ki.
A Bizottság januári döntése tovább erősítette az euroszkeptikus hangulatot az Unió lakosainak 10 százalékában, több mint 50 millió ember jogai, státusza maradt továbbra is rendezetlen.
Pedig milyen bizakodó volt a hangulat az aláírásgyűjtés sikerének bejelentésekor! A felvidéki magyarok az MKP kezdeményezésében 68 ezer hitelesített aláírást gyűjtöttek össze egy erős ellenszélben, hiszen Lucia Žitňanská, a Most-Híd akkori igazságügyi minisztere a luxemburgi bíróságon megtámadta a Minority SafePack kezdeményezését és Nagy József, akkori hidas EP képviselő is elutasította a vegyespárt részvételét az aláírásgyűjtő kampányban. A cikk szerzője a Minority SafePack és a Rákóczi Szövetség (a magyarországi aláírásgyűjtés koordinátora volt) az egymillió aláírás elérése alkalmából tartott közös sajtótájékoztatón a saját bőrén tapasztalta azt az euforikus hangulatot, amely ezt a sikert kísérte.
Aztán jött az Európai Bizottsági döntés okozta csalódás! De akkor még nem látszott minden veszve, ugyanis a kezdeményezők az Európai Unió Törvényszékéhez fordultak, amely november 9-én döntött a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezés által az Európai Bizottság ellen indított ügyben. A luxembourgi testület nem semmisítette meg az Európai Bizottságnak a 2021. januári elutasító döntését, nem javasolt jogalkotást a több mint egymillió aláírást összegyűjtő Minority SafePack javaslatairól.
A Törvényszék szerint „az Európai Unió által a regionális vagy kisebbségi nyelvek fontosságának hangsúlyozása és a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása érdekében már megtett intézkedések elegendőek e kezdeményezés célkitűzéseinek eléréséhez”.
Az őshonos európai kisebbségek jogállásának rendezése tehát továbbra sem szívügye az Európa Uniós intézményeknek! Arra hivatkoznak, hogy ez rendezve van a jelenlegi keretekben. Ha ez így lenne, senkinek se jutott volna az eszébe a jogalkotás szükségességéről szóló kezdeményezés, és támogató aláírásgyűjtést sem folytattak volna az érintett országokban.
Valami tehát még sincs rendjén, valami bűzlik Európában, és ezt azok az őshonos európai kisebbségek tudják legjobban, akik a saját bőrükön tapasztalják.
Csak sajnos a döntéseket az EB és a Törvényszék irodáinak íróasztalai mellett ülve hozzák meg, semmit se számít több, mint egymillió ember akarata! Bizonyára számíthatunk az ügyben további fellebbezésre is az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és a Minority SafePack Kezdeményező Bizottsága részéről. A Jóisten biztos mellénk állna!
Lassan tíz éve, 2013-tól folyik a huzavona az európai őshonos kisebbségek jogállásának ügyében. Az ember csak úgy zárójelben jegyzi meg, hogy vajon akkor is ilyen elutasítóak lennének az európai bürokraták, ha nem az őshonos nemzeti kisebbségek, hanem egy másik kisebbség, mondjuk, az LMBTQ közösségek jogállásáról kellene dönteniük?
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
