Mi jellemezte Aczél György kultúrpolitikáját? Miért kerülte a rivaldafényt Apró Antal? Hogyan lett a belügyes gyakorlattal rendelkező Tömpe Istvánból tévéelnök? Miért lépett ki a pártból a szókimondó Marosán György? Ki volt a ‘80-as évek sajtócézárja? Kiderül a Múlt-kor legfrissebb magazinjából. A tavaszi számban a megbízható elvtársakon kívül olvashatnak még Felix Mendelssohn nővéréről, a szintén zenész Fannyról, az igazi Richelieu bíborosról, a Közel-Kelet angol felfedezőnőjéről és híres királygyilkosságokról is.
A szókimondó Marosán György. „Nem a zsemle kicsi, elvtársak, hanem a pofátok nagy.” Vagy: „Mától kezdve lövünk” – egy letűnt korszak elhíresült mondatai, ám bizonyára mára kevesen tudják, hogy valójában kitől is származnak. Az ismerethiány hátterében az állhat, hogy a diktatúra éveiben jól ismert, gyakran „Buci Gyurinak” gúnyolt szociáldemokrata, majd kommunista politikus, Marosán György emlékezete napjainkra szinte elfeledett arcéllé kopott. Karaktere sok helyzetben ellentmondásos, ugyanakkor értékelését ritkaságszámba menő memoárírói termékenysége is megnehezíti. A rendszerváltás utáni történészi elemzések többnyire érthető módon őt a diktatúra meghatározó alakjaként értékelik.
A rivaldafényt kerülő Apró Antal. Élete átfogta a rövid XX. századot: a „boldog békeidők” alatt született, majd egykori elvtársa, Horn Gyula Magyarországán hunyt el. Pályáját kevéssé jellemezték hullámhegyek és hullámvölgyek. Évtizedeken át a hatalom első vonalában „szolgált”, elkerülték a nagy bukások, amit leginkább a „szilárdan ingadozó” moszkvai és hazai kommunista elvárásrendszerhez való rugalmas alkalmazkodóképessége tett lehetővé. Nagy idők nagy tanúja, ugyanakkor egyben a kommunista pártelit egyik társtettese, a Moszkvából irányított birodalom szilárd támasza is volt.
Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma. 36 évesen lett belügyminiszter és a legszűkebb pártvezetés tagja, s mindezt paradox módon az 1956-os forradalomnak köszönhette. Neve egyet jelentett a bosszúval, a kegyetlen megtorlással, aminek az egyik legfőbb irányítója volt. Élete utolsó éveiben pedig egy személyben testesítette meg a Kádár-rendszer bűneit, valamint az államszocialista múlttal kapcsolatos sikertelen felelősségre vonási kísérleteket, az igazságszolgáltatás kudarcát. Részletek a magazinban.
Aczél György kultúrpolitikájának fő elemét a közvetlen kapcsolatteremtésre építette. A magyar szellemi élet nagy tekintélyeivel igyekezett olyan, külsőségekben is megmutatkozó közvetlen viszonyba kerülni, amely aztán az egész társadalomban oldhatta a hatalommal szembeni bizalmatlanságot. A személyes kapcsolat megteremtésében a nyílt politikai elem volt a legkevesebb, sokkal több volt a magánéleti problémák orvoslásának ígérete. „Szeretem, ha kérnek” – idézte meg Konrád György Aczél szavajárását Varga Ágota Aczél-történetek című, 2009-es riportfilmjében.
A Múlt-kor tavaszi számában olvashatnak még a belügyes gyakorlattal rendelkező tévéelnökről, Tömpe Istvánról, a sajtócézár Lakatos Ernőről továbbá Münnich Ferencről, Révai Józsefről, Dobi Istvánról és Fock Jenőről is.
Az igazi Richelieu bíboros. A XIII. Lajos nevével fémjelzett időszakot a francia történelem egyik aranykoraként tartják számon. Az uralkodó és minisztere az abszolút királyi hatalom megerősítése érdekében sikerrel szállt szembe a hugenották és a főurak lázadásaival, eközben pedig Richelieu zseniális diplomáciai érzékének köszönhetően Franciaország Európa vezető hatalmává emelkedett.
Fanny Mendelssohn-Bartholdy. „Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő” – hallhatjuk gyakorta. De mi van akkor, ha a sikeres férfi mögött egy olyan nő áll, aki maga is érdemes lett volna a sikerre? A négy részből álló zenetörténeti sorozatban olyan hölgyek arcképét mutatjuk be, akikre férjük vagy öccsük miatt sokkal kevesebb reflektorfény irányult, annak ellenére, hogy ők maguk is komoly zenei tehetségek voltak. Az első rész főszereplője Fanny a Mendelssohn családból.
Gertrude Bell a Közel-Keleten. Tudós volt, remek író és befolyásos diplomata. Életműve mind a mai napig hatással van a világpolitikára, hiszen óriási szerepet játszott a közel-keleti határok átrendeződésében, Irak létrejöttében. Azt elképzelni sem tudjuk, hogy az Angliában 1868-ban született és Bagdadban 1926-ban elhunyt asszonynak bokros teendői közepette a szerelem miként fért bele az életébe. De megtalálták szenvedélyes hangú privát levelezését, amely arról tanúskodik: a magánéletében sem volt a konvenciók rabja.
Legfrissebb számunkban olvashatnak még a holokauszt soproni mártírjairól, Mikó Imre és Rhédey Mária szomorú szerelméről a szabadságharc idején, híres királygyilkosságokról, a perselyek és a fogyókúra történetéről és még a Duna halcsodáiról is. Olvasóinkat tavaszi sétára invitáljuk a dinamikusan megújult Városligetbe, a kastélyok kedvelőit a Baranya megyei Mozsgóra kalauzoljuk, a képzőművészet szerelmeseivel Domenico Remps kabinetszekrényének ritkaságait vesszük górcső alá.
A Múlt-kor tavaszi száma március 1-től kapható a nagyobb újságárusoknál, illetve a Tesco, az Auchan és az Interspar üzletekben, benzinkutakon. Kedvezményesen pedig itt előfizethető.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
