A Premier bérlet látogatóival együtt nem mindennapos előadásnak voltunk tanúi. Nem szakemberként, sem kritikusként, csak egy színházlátogatóként és a magyar kultúra csodálatos világának, benne a színházunk és az anyanyelvünk támogatójaként véleményezem a mostani előadást.
Ki kell emelni a nagyszerű színészi társulatunkat, amely ilyen filozofikus, mélyen ható gondolatokat hordozó előadást nagy sikerrel vitt színre. Kiemelten dicséretes, hogy sikerült a darab mondanivalóját, eszmei vonulatát megtartani. Dicséret érdemel a memorizálásra igényes rengeteg szöveg betanulása. Sőt, aki akarta, szlovák nyelven is ellenőrizhette a pontos fordítást, így jelentős kivetnivalót nem találhatott a meglehetősen hosszú darabban. A karakterek ábrázolása kitűnő és igazán sikeresnek mondható. Díszlet, fény, hanghatások és a kevés zenei aláfestés már-már a zsenialitással határos.
A darab rendezése is nagyszerű volt, mert kiemelte azt, hogy hová juthat egy emberi társadalom. Az emberi gyarlóság minden szennyével, trágárságával és durvaságával a jellemet deformáló önkény bomlasztó hatása szinte tapintható volt. Ettől naturalisztikusabban még a mai liberális eszméket követő világunkban sem lehet mostanság többet „mondani” és előadni.
Nehezen képzelhető el, hogy tromfolni lehetett volna ennek a morálisan züllött kornak jellemábrázolását ebben a darabban.
Mephisto megjelenítése tökéletes. Csak átmenetileg mutat pozitív emberi jellemvonásokat. A karrier érdekében, az önös érdekeket követve felrúg minden addigi etikai normát, amelyet ez idáig képviselt. Úgy gondolja ő is megtesz mindent a nagy cél érdekében.
A párhuzamok a mai időkre nem véletlenek. Csak sajnos többnyire az ember saját belátására van ez bízva. Képes-e maga az egyén mindig helyesen dönteni és felfogni, hogy most mi van, és mit kell lépni? Vagy csak tartani a lépést és a szánkat, a túlélés érdekében?! Ha csak nem úgy, hogy ez a darab is „hozzásegíthet” az igazság feltárásához, és a kellő lépések esetleg az összefogást segíthetnék a kiút keresésben.
Látjuk, hogy a gyűlölet dominanciája érvényesül, és milyen messze kerültünk a békés megoldáshoz. Kevés az a bátor ( tisztelet a kivételnek), aki mer és tesz is a békés megoldás felé kalauzolásban, abban a helyzetben, amikor a gyűlölet irányít.
Testvér- és valamikor keresztény nemzetek irtják egymást!
Hogyan tudnánk érvényt szerezni annak, hogy ne kövessünk beteg ideológiákat? Keressük a párbeszéd lehetőségét a békés megoldás felé!
Ne csak gondolatainkban (szerintem eltérően a nyugati politikum világától, mi Európában is békepártiak és életpártiak vagyunk csendes többségként jelen. Ezért merjünk kiállni a jó és igaz mellett, megelőzve a világégést és a háború kiszélesedését!
Az első lépést a szebb jövőért saját magunkban kell meglépni, utána jöhet a család, nemzet és a világ.
Dr. Hollósy Tamás
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
