Orwelli világ vár ránk, amennyiben a tervezett formában hatályba lép az Igazságügyi Minisztérium több törvényt is módosító javaslatcsomagja. Már a bűncselekmény elkövetésének legkisebb gyanújára sem lesz szükség ahhoz, hogy valakit lehallgassanak, hogy titkos megfigyelés célpontjává váljon, vagy hogy tudta nélkül felbontsák és elolvassák a leveleit, távollétében átkutassák a lakását, kocsiját.
A tárca a készülő új, a büntetőeljárásról szóló törvényhez kapcsolódóan tartja szükségesnek a rendőrségi, a nemzetbiztonsági, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) és az ügyészségről szóló törvények bizonyos rendelkezéseinek összehangolását, illetve módosítását. Ennek során egységesítené és újraszabályozná egyebek között a titkos információgyűjtés szabályait. Kimondanák például, hogy „a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés olyan különleges, leplezett tevékenység, amely a büntetőeljárásnak is szerves részét képezi”, valamint azt is, hogy „a titkos információgyűjtés az információk mellett eredendően a bizonyítékok megszerzésére irányul”.
Joggal vetődik fel a kérdés: miért, eddig nem így volt? Választ azonban a salátatörvény tervezete erre a kérdésre nem ad. Ahogy arra sem, mikor, hogyan és kikkel szemben alkalmazzák majd az előkészítő eljárásnak nevezett, szintén új intézményt.
A törvényjavaslat szerint ugyanis büntetőeljárás – fő szabályként – továbbra is bűncselekmény gyanúja alapján indul. Az új büntetőeljárási kódex azonban „a büntetőeljárás proaktív képességének kialakítása érdekében az előkészítő eljárással lehetőséget biztosít egyfajta előzetes felderítésre, amelynek a célja a bűncselekmény gyanújának megállapítása, illetve kizárása” – mutat rá a tervezet.
Egy névtelenséget kérő gyakorló ügyvéd szerint az előterjesztés szövegéből akár az is következhet, hogy ha valaki vásárol egy autót, másnap titkos nyomozás indul ellene, tisztázandó, hogy vajon törvényes forrásból származik-e az ára, vagy sem.
Ez olvasható ki a törvényjavaslat kidolgozóinak laikusok által kissé talán nehezen követhető tervezetéből is. Ők ezt így fogalmazták meg: „Az új törvény ezen megoldása lehetőséget teremt az eddig kizárólag a nyomozásra feljogosított szervek által és a rájuk vonatkozó törvények alapján a bűncselekmények gyanújának megállapítása előtt végezhető felderítésre, ezzel a valós idejű büntetőeljárás folytatására ösztönözve az előzetes felderítést végző szerveket.”
Szóval ezentúl minden nyomozásra jogosult hatóság, azaz a rendőrség, a NAV és az ügyészség is folytathat előkészítő eljárást minden olyan esetben, amelyben semmi gyanús nincs. Mert ahol felvetődik valamilyen bűncselekmény gyanúja, ott a hagyományos büntetőeljárás is megindítható. Nem derül ki azonban a törvényjavaslatból, hogy nevezett szervezeteknek milyen szempontok alapján kell meghatározniuk, hogy kikkel vagy mely szervezetekkel szemben indítanak előzetes felderítést.
Jogosnak tűnik tehát azoknak a felvetése, akik attól tartanak, hogy ez a titkos nyomozásra jogosultak körének bővülésével egyidejűleg bevezetendő új intézmény tág teret ad a politikai indíttatású nyomozásoknak, vagy éppen az államnak nem tetsző hazai és külföldi gazdálkodók kiiktatásának. Ez még akkor is igaz lehet, ha a törvényjavaslat az előkészítő eljárás során megtiltja azoknak az eszközöknek és módszereknek az alkalmazását, mint például a csapdaállítás vagy az álvásárlás, amelyek használata már konkrét bűncselekmény gyanúját feltételezi. Ez azt is jelenti, hogy a törvényjavaslat készítői továbbra is tiltanák a provokációt, azazhogy titkos ügynökök vagy fedett nyomozók legyenek olyan bűncselekmény felbujtói, amelyet az ő fellépésük nélkül nagy valószínűséggel el sem követtek volna.
A törvényjavaslat alaposan átírja a bűnmegelőzés eddig ismert és alkalmazott fogalmát. Eddig a bűnmegelőzés arról szólt, hogy a rendőrség az iskolák és civil segítők támogatásával igyekezett minél szélesebb körben felhívni a figyelmet bizonyos bűncselekményfajtákra és azok megelőzésének módjára. A tervezett új szabályozás viszont „a bűnmegelőzést olyan bűnügyi hírszerző tevékenységként határozza meg, amelynek a tárgya nem egy bűncselekmény, hanem a Magyarország társadalmi rendjét veszélyeztető bűnözés”.
A mai gyakorlat szerint a rendőrség információszerző, értékelő, kockázatelemző tevékenységének szerves részét képezte az intézkedési kötelezettség. Azaz ha a fenti tevékenység közben bűncselekményt vagy annak előkészületét észleltek, meg kellett akadályozniuk annak végrehajtását. A jövőben azonban a rendőrségnek már nem lesz dolga például a titkos adatszerzés vagy az előkészítő tevékenysége során észlelt bűncselekmény megakadályozása, megszakítása. Kivételt képeznek ez alól azok a bűncselekmények, amelyeknek már az előkészületét is büntetni rendeli a törvény. A gyilkosság ilyen, de például a nemi erőszak már nem. Így ha egy nő megerőszakolását tervezi két bűnöző egy lehallgatott telefonon, kiszemelt áldozatuk csak abban bízhat, hogy a lehallgatóknak nagyobb az empátiájuk a jogszabály előkészítőinél, és megtalálják a módját, hogy a tervezett erőszakot mégse hajthassák végre.
A törvénycsomag arról is rendelkezik, hogy a hatóságok titkos kapcsolatainak, besúgóinak a szolgálataik után kapott tiszteletdíjból húszszázalékos forrásadót kell fizetniük. Mivel azonban az ilyen címen kifizetett összegek is titkosak, soha nem tudhatjuk meg sem azt, hogy az egyes titkos megbízatásokért mennyit fizetett ki az állam, és hogy a titkos megbízottak munkája megérte-e az árát, sem azt, hogy a kifizetések után rendesen befizették-e az adót.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 03. 17.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
