A bezárási hullámot követően az energiakrízis egyértelműen enyhült, az inflációs szorítás csökkent, de a kereslet még nem az igazi a vendéglátóhelyeken, miután a lakosság reáljövedelme tavaly nagyot esett. Az emelkedő költségek fedezése miatt idén kétszámjegyű áremelésre lenne szükség, de ezt a piaci szereplők többsége nem igazán meri meglépni.
A tavalyi év első 11 hónapjában 3%-kal csökkent a vendéglátóhelyek forgalma a KSH friss adatai szerint, ezzel borítékolható, hogy a tavalyi év az éttermeknek is visszaesést hozott. Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke arról beszélt, hogy a tavalyi első félévi bezárási hullám után az idei évnek már bizakodóbban vágnak neki a vendéglátósok.
„2023 első hat hónapjában 1000 üzlet zárt be. Ez naponta 5 vendéglátóegység megszűnését jelentette. A Covid-sokk után sok tulajdonos már nem bírta az energiaárak elszállásával és az inflációval, illetve kereslet visszaesésével járó piaci vihart” – mondta Kovács László. Kiemelte: azóta viszont normalizálódott a helyzet, a talpon maradt éttermeknek összességében nem volt rossz az elmúlt időszak.
Sok étterem túlárazta magát, ezzel pedig kiszorította a törzsvendégeit, akik a már túl magas árakat nem tudták vagy már nem akarták megfizetni – mondta Semsei Rudolf, a VakVarjú Étteremcsalád tulajdonos-ügyvezetője a Portfóliónak. Az elmúlt évek nehézségei után – amit a Covid, az alapanyag- és energiaárak drasztikus emelkedése, illetve a háborúk jelentettek – már javult a helyzet. „Az év végi rendezvények, illetve a megemelkedett turistaszám jelentős forgalmat biztosított. Ennek ellenére elsősorban a magyarok által látogatott vendéglátóipari egységekben érezhető volt a fogyasztói kosár reálértékének csökkenése” – fogalmazott. Hozzátette, rendszeresen előfordult, hogy egy-egy fogást elhagytak a vendégek, vagy éppen az olcsóbb kategóriájú italokkal koccintottak.
Mivel a nemzetközi energiaárak a három évvel ezelőtti szint környékére estek, így az vendéglátóhelyek is alacsonyabb áron juthatnak energiához. Kovács László szerint akik egy évre kötöttek rögzített árú energiaszerződéseket, azok a vállalkozások ki tudtak szakadni a „szolgáltatók árcsapdáiból”. Most kínálati piac van az energiaszektorban, ezért 2024-re sokkal jobb energiaszerződéseket tudtak kötni a vendéglátósok, ettől függetlenül az alapanyagárak emelkedési üteme csak mérséklődött, és mivel a bérek is emelkedtek, ezért
összességében még mindig áremelési kényszerben vannak az éttermek – értékelte a helyzetet Kovács László. Úgy vélte, hogy a költségemelkedések alapján akár 20-30 százalékos áremelés is indokolt lenne, de ezt a vendégek nem fizetnék meg
Amelyik vállalkozó korábban túlságosan nagyot emelt, akár a vendégei 30-40 százalékát is elveszíthette. Érthető módon ezért kisebb áremelésekkel próbálkoznak a cégvezetők – tette hozzá.
Semsei Rudolf megemlítette azt is, hogy az infláció mérséklődött, de nem tűnt el teljesen a piacról. Sőt, mivel az emelkedő jövedéki adótartalom miatt drágulnak az üzemanyagok, ezért ellentétes hatásokra számítanak. „Egyrészt az üzemanyagárak emelkedését igyekeznek a beszállítók érvényesíteni az árakban, másrészt a vendégek számának csökkenése miatt az alapanyagbeszállítók között nőni fog a verseny, ami hatékonyabb logisztikai folyamatok kialakítására ösztönzi őket” – fogalmazta meg várakozásait Semsei Rudolf.
A munkabéreket és a munkaerőhelyzetet illetően is kettős hatást vár. „Egyrészt azt tapasztaljuk, hogy egy hirdetésre ma már sokkal többen jelentkeznek, mint akár egy évvel ezelőtt, ami kismértékben a bérek növekedése ellen hathat, de kompenzálni kell a dolgozókat ért inflációs hatásokat is. (…) Ettől függetlenül több hazai étterem is az év végi csúcsidőszak előtt bezárására vagy létszámleépítésre kényszerült” – összegzett Semsei Rudolf.
Biztosan hallunk még olyan egységekről, akik be fognak zárni vagy tulajdonost fognak váltani 2024-ben – mondta.
Kovács László is úgy látja, hogy csökkent a munkaerőhiány. Kiemelte: egyrészt a gyengélkedő építőiparból többen visszajöttek a vendéglátóegységekbe, akik korábban a szakképzést nem igénylő állásokban dolgoztak. Jobb a helyzet például a feketemosogatók és konyhai előkészítők területén. Hozzátette: a munkaerőpiaci helyzet valamelyest javult, főképp a külföldi munkaerőnek köszönhetően.
Kétharmadnyi bért kérnek a maláj, indonéz, vietnámi és fülöp-szigeteki dolgozók, akik sokszor még többet szeretnének dolgozni, vállalva a túlórákat, hogy még több pénzt tudjanak hazaküldeni” – mondta Kovács László. Szakácsból, cukrászból és éttermi felszolgálóból ugyanakkor továbbra is jóval kevesebb van, mint amennyire szükség lenne a piacon, tette hozzá.
Semsei Rudolf ellentétes folyamatot említett. Kiemelte: a munkaerő létszámának emelkedése mögött több okot is feltételeznek.
Külföldön is jelentősen emelkedtek a megélhetési költségek, csökkent a jövedelmek reálértéke, és sok kint dolgozott munkavállaló megpróbál idehaza elhelyezkedni. A Covid miatt szakmát váltó vendéglátósok újra a turizmusban keresnek munkalehetőséget.
A vendéglátásban arra számítanak, hogy az idei év is nehéz lehet, mert várhatóan nem egyik pillanatról a másikra fognak a vendégek a magasabb árakhoz alkalmazkodni. Mégis pozitívan néznek 2024 elé, mert amennyiben a gazdasági környezet kedvezően alakul, és a reálbérek is nőnek, az megteremtheti a feltételeit annak, hogy bár lassan, de visszatérjenek az éttermekbe a vendégek.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
