A málnapataki környékére tervezett szivattyús tározós vízierőmű az elmúlt hetekben a szlovák belpolitika egyik vitatott ügyévé vált. Az ellenzéki Demokrati párt szerint a projekt veszélyezteti Szlovákia nemzeti érdekeit és túlzott előnyöket biztosít Magyarországnak, miközben a kormány szerint az ország energetikai jövőjének kulcsa lehet. Ezzel a Jaroslav Naď vezette és Rastislav Káčer által is alapított, magyarellenes, radikálisan háborúpárti párt újabb magyarkártyát játszott ki az kormány ellen. Kedden Tomáš Taraba (ŽIVOT) környezetvédelmi miniszter is reagált a Demokrati vádjaira. De mi is az a szivattyús erőmű, és miért vált most politikai botránnyá?
Mit jelent a szivattyús tározós erőmű?
A szivattyús energiatározós vízerőmű olyan létesítmény, amely az elektromos áram tárolására szolgál. Lényege, hogy két víztározót köt össze, amelyekből az egyik magasabban helyezkedik el a másiknál. Amikor alacsony a villamosenergia-igény (például éjszaka), az olcsón rendelkezésre álló árammal vizet szivattyúznak a magasabban fekvő tározóba. Amikor viszont megnő a fogyasztás (nappali csúcsidő), ezt a vizet visszaengedik az alsó tározóba, miközben a leáramló víz turbinákat hajt meg, így villamos energiát termel.
A cél nem új energia termelése, hanem az ingadozó fogyasztási igények kiegyenlítése – különösen hasznos ott, ahol sok megújuló energiaforrás működik, például szélerőművek vagy naperőművek, amelyek nem képesek állandó teljesítményt nyújtani.
Megjegyezzük, hogy a néhány hónappal ezelőtti nagy spanyolországi áramkimaradásokat is sokan arra vezetik vissza, hogy a baloldali kormány által vezetett ország teljesen megújuló forrásokra állt át. Ezek termelése azonban nem stabil (a szélerősséget, vízszintet nem lehet előre megrendelni), és az áramingadozás kihatott az egész elektromos hálózatra.
Miért fontos a málnapataki projekt?
A Tomáš Taraba vezette szlovák környezetvédelmi minisztérium által támogatott málnapataki vízierőmű egy nagyszabású, mintegy 2,4 milliárd euróra becsült beruházás lenne, amely Szlovákia legnagyobb ilyen típusú létesítményévé válna.
A kormány szerint a projekt:
Taraba hangsúlyozta, hogy „a szolgáltatást az veheti majd igénybe, aki fizet érte”, függetlenül attól, melyik országból érkezik a kereslet.
Az ellenzék vádjai: magyar érdekeket szolgál?
A Demokrati párt szerint a málnapataki beruházás és a bősi vízerőművek kapcsolatos magyar-szlovák tárgyalások is elsősorban Magyarország érdekeit szolgálja. A párt meg nem erősített információkat lobogtatva azt állítja, hogy a málnapataki projektből is elsősorban a magyar energiapiac nyerve.
A párt keddi sajtótájékoztatóján elhangzott vádak szerint:
Michal Kiča, a Demokrati egyik vezetője szerint a beruházás ráadásul gazdaságilag sem térül meg: évi 80 millió eurós bevétellel számolnak, míg a hiteltörlesztés évi 100 millió eurót jelentene.
A párt szerint a projekt hasonló konfliktusokat szülhet, mint a korábbi Bős–Nagymaros-vita, amely évtizedekig mérgezte a két ország viszonyát.
A párt ráadásul élesen bírálta a bősi vízerőmű kapcsán zajló szlovák-magyar kormányközi egyeztetéseket is. Állításuk szerint a szlovák kormány olyan egyezséget akar kötni Budapesttel, hogy a bősi vízerőműben termelt áram 10-40 százalékát termelési költségen adnák tovább Magyarországnak.
Ez azt jelenti, hogy Magyarország a bősi vízerőműben termelt áram maximum 40 százalékát 25-30 euróért kapná meg. A jelenlegi piaci ár megawattóránként 80 euró.
Energiapolitika kontra környezetvédelem
A málnapataki projekt ellen civil körökben is megfogalmazódott az aggodalom. Málnapatak és Látka lakosai az ivóvízkészletek veszélyeztetésétől tartanak (tegyük hozzá, hogy ezt a veszélyt először egy nonprofit szervezet fogalmazta meg hónapokkal az első tiltakozások után – persze, ettől még lehet igaz). A beruházás előkészítéséhez nincs nyilvános megvalósíthatósági tanulmány, és nem történt meg a környezeti hatásvizsgálat sem.
Ugyanakkor a megújuló energiaforrások terjedésével – amelyek nem mindig időben vagy térben szabályozhatóak – az ilyen tározók jelentősége megnőtt. Az Európai Unió energiapolitikája is az ellátásbiztonság és a hálózatstabilitás megerősítését célozza, amelyhez az ilyen erőművek fontos szereplők lehetnek.
Magyarellenes globalista rali
Azt mindenképp érdemes figyelembe venni, hogy a Demokrati alapvetően magyarellenes globalista párt, ráadásul külföldi beágyazottságú. A párt elnöke Csehország háborúpárti kormányának alkalmazásában áll (a védelmi miniszter tanácsadója). Ennek megfelelően minden lehetőséget megragad a magyar kártya kijátszására. Többek azért, hogy a két ország közötti viszonyt megrontsa. A jelenlegi szlovák kormány ugyanis következetesen elutasítja Magyarország uniós szavazati jogának megvonását.
Az sem mellékes, hogy a párt egyik alapítója, ma is aktív vezetőségi tagja, Eduard Heger, volt miniszterelnök kormánya bizonyos szempontból épp a lakossági energiár-kompenzáció bevezetésébe bukott bele. Pontosabban abba, hogy a villanyáram-termelés kapcsán kötelezni akarta egy memorandum keretében a Szlovák Villamosművek külföldi részvényeseit a lakossági áramárak alacsonyan tartására.
Ez még az energiaválság lecsengése előtt volt, Hegerék pedig addig húzták az időt a memorandum aláírásával, amíg koalíciós partnerük, az SaS meg nem buktatta őket – a külföldi részvényesek pedig órákon belül kihátráltak a már elkészített memorandum aláírásából.
Beszédes, hogy a Demokrati azért nem emelte fel a hangját, hogy ugyanezek a részvényesek a lakossági árak kárára az energiaválság idején iszonyatosan nagy nyereséggel adtak túl a Szlovákiában előállított áramon…
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA, kollázs: Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
