Magyarország az Európai Bizottsághoz fordult a szlovák Törvénykönyv legutóbbi módosítása miatt, amely a Beneš-dekrétumok nyilvános bírálatát büntethetővé teheti. A lépés újabb érzékeny jogállamisági és kisebbségvédelmi vitát indított el az Európai Unión belül.
A magyar miniszterelnök külhoni magyarokért felelős főtanácsadója, Szili Katalin nyílt levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez. Levelében arra szólította fel Brüsszelt, hogy vizsgálja meg és állítsa meg azt a szlovák jogszabály-módosítást, amely szerinte súlyosan sérti az európai alapjogokat.
A vitatott módosítás a szlovák Büntető Törvénykönyvet érinti, és a második világháborút követő jogi rendezést – beleértve a Beneš-dekrétumokat – érintő „nyilvános tagadást vagy megkérdőjelezést” akár hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetővé teszi. A dekrétumok történelmileg a vagyonelkobzások és kitelepítések jogalapját adták, elsősorban a magyar és a német kisebbséget érintve.
Magyar Péter közzétette Robert Ficónak címzett nyílt levelét, felszólította Orbán Viktort, hogy írja alá
Szili Katalin szerint a szabályozás nyíltan szembemegy az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkével, amely a véleménynyilvánítás és az információszabadság védelmét garantálja. Érvelésében hivatkozik az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatára is, amely következetesen kimondta: az állam nem kényszerítheti rá saját „történelmi igazságát” a társadalomra büntetőjogi eszközökkel.
A szlovák kormányhivatal a Facebookon reagált az ügyre. Közlésük szerint tiszteletben tartják a magyar főtanácsadó jogát ahhoz, hogy az Európai Bizottsághoz forduljon, ugyanakkor hangsúlyozták: az uniós jog keretein belül léteznek mechanizmusok az ilyen viták rendezésére.
Pozsony álláspontja szerint a törvénymódosítás indokolt, mivel a második világháborút követő jogi és politikai rendezés tagadása szerintük veszélyeztetheti a demokratikus rendet. Ugyanakkor jelezték: elfogadják, hogy az Európai Bizottság megvizsgálja a szabályozás összhangját az uniós joggal.
Az ügy túlmutat egyetlen törvény paragrafusain. A Beneš-dekrétumok kérdése máig feldolgozatlan történelmi és politikai trauma a közép-európai térségben, különösen a szlovákiai magyar közösség számára. A mostani brüsszeli beadvány ismét ráirányítja a figyelmet arra, hogy hol húzódik a határ a történelmi emlékezet védelme és a szólásszabadság korlátozása között egy jogállamban.
Az Európai Bizottság várható állásfoglalása nemcsak Szlovákia és Magyarország viszonyára, hanem az uniós alapjogvédelem jövőbeni értelmezésére is hatással lehet.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: MI
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
