Magyarnak lenni, büszkén

Magyarnak lenni, büszkén

Bármi is fog történni vasárnap a parlamenti választásokon, kijelenthető, hogy Magyarországon az utóbbi 12 évben hatalmon lévő nemzeti kormány tartást adott a külhoni magyarságnak is. Büszkék lehettünk az eltelt időszakban a magyarságunkra, az anyaországra, amelynek miniszterelnöke világszerte ismert politikus, aki képes befolyást gyakorolni az európai folyamatokra is! Vezetése alatt kilábolt az ország a baloldali csődből, gazdaságilag megerősödött, a polgári magyar kormány hitet, munkát és jövőképet adott az embereknek, családoknak!

A rendszerváltást követő évtizedekben sokáig hullámzó volt a magyar nemzetpolitika, az anyaország és a külhoni magyarság kapcsolata is. Antall József még 15 millió magyar miniszterelnökének tartotta magát, a következő választásokon őt követő Horn Gyula megkötötte Vladimir Mečiarral azt a megalázó szlovák-magyar alapszerződést, amely egyáltalán nem szolgálta a felvidéki magyarság érdekeit. A szerződés aláírása már az 1995-ös viszonyok vonatkozásában sem volt magyar részről sikernek tekinthető, annál nagyobb kudarcnak számított a végrehajtása és az utóélete.

Orbán Viktor első kormányzása alatt, 1998-2002 között a kedvezménytörvény adta lehetőség értelmében Magyar Igazolványhoz juthattak a határon túl élő magyarok, ami bizonyos értelemben már jogilag is kötődést jelentett az anyaországhoz. Az utána következő baloldali kormányok – Medgyessyék, Gyurcsányék és Bajnaiék viszont 2010-ig befagyasztották a magyar-magyar kapcsolatokat, és visszavetették őket a kádári-husáki sötét internacionalizmus korszakába.

Nos, ezt követően egyenesedhettünk ki végre 2010-ben Orbánék második kormányzásának elején, és járhatunk-kelhetünk azóta is emelt fővel, az egyszerűsített honosítási eljárásnak köszönhetően akár magyar útlevéllel is! Még akkor is, ha ez a mindenkori szlovák kormányoknak nincs az ínyére.

Hírdetés

Közben a magyar állam jóvoltából 2010-től folyamatosan épülnek, szépülnek, bővülnek magyar óvodáink, iskoláink, templomaink, megújulnak műemlékeink, erősödnek a felvidéki magyar vállalkozásaink, szorosabbá válnak az anyaországi és határon túli magyar fiatalok és iskolák közti kapcsolatok.    

Ebben a folyamatban újabb hullámvölgynek nem szabad bekövetkeznie április 3-án! Orbán Viktort lehet nem szeretni, lehet tőle tartani is, de felkészültségét, politikai éleslátását, elkötelezettségét és következetességét senki sem vonhatja kétségbe! Magyarország nem hagyja magát kiprovokálni, mindvégig a béke oldalán állva védelmezi saját érdekeit!

Ebben a mai helyzetben, amikor a háborúba lépést nem egyszerű elkerülni, nem lenne szabad a nagypolitikában egy kezdőt, egy szavahihetetlen egyént a hatalom közelébe engedni, és olyat sem, aki egyszer már teljesen eljátszotta a bizalmat.

Ezért tehát nem temetni jöttem Cézárt! Orbán ideje még nem járt le, sőt most kezdődhet csak el: Magyarországnak, a leszakított magyar nemzetrészeknek, valamint Európa konzervatív, keresztény és polgári részének nagy szüksége van rá!  Ezzel összefüggésben érdemes felhívni a figyelmet arra az ”apróságra” is, hogy a közösségi hálón a szlovák kommentelők többsége vele kapcsolatban azon sajnálkozik, miért nincs nekik is olyan kormányfőjük, mint Orbán, aki a nemzeti érdekeket tartja legfontosabbaknak, és nem szolgálja ki idegen hatalmaknak a hazáját!

Nos, tartásunkat, nemzeti büszkeségünket meg kell tartani a jövőben is!   


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »