Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter az év első napjaiban újra megpróbálta „kiemelt beruházássá” nyilváníttatni a Málinec–Látky szivattyús-tározós vízerőmű projektjét. Ez jogi értelemben nem technikai részletkérdés: a kiemelt státusz megkönnyíti a kisajátítást, a magántulajdon korlátozását, valamint azt is, hogy a helyi lakosságnak már az előkészítési fázisban el kell tűrnie a kutatási munkálatokat.
A hivatalos indoklás szerint a beruházás egyszerre szolgálna energetikai és ivóvízbiztonsági célokat. A kritikusok szerint viszont éppen ez a kettősség árulkodó: ha az ivóvíz-ellátás élvez elsőbbséget, akkor az egész projekt energetikai racionalitása kérdőjeleződik meg. Ráadásul a víz többszöri átszivattyúzása drágább vízkezelést jelentene – végső soron a fogyasztók pénztárcájára terhelve a költségeket. A témára és annak összefüggéseire a Postoj.sk hívta fel a figyelmet terjedelmes cikkében.
A történet azonban nem áll meg Szlovákia határainál. Egyre több magyar sajtóforrás ír nyíltan arról, hogy a Málinec–Látky projekt a magyar energiarendszer számára is kulcsfontosságú lehet. Nem véletlenül.
Magyarországnak nincsenek igazán alkalmas földrajzi adottságai nagy kapacitású szivattyús-tározók építésére, miközben a naperőművi kapacitásai robbanásszerűen nőnek. A napos időszakokban megtermelt többletenergiát valahol „el kell raktározni”. A szlovákiai Málinec erre ideális megoldásnak tűnik – különösen úgy, hogy már most is létezik nagyfeszültségű összeköttetés a két ország hálózata között.
Nem véletlen, hogy a magyar Szabad Európa és a kormányközeli Magyar Nemzet is név szerint említi a málinci helyszínt mint egy lehetséges magyar–szlovák közös energiatárolási projektet.
Bős árnyékában
A háttérben ott húzódik a máig rendezetlen Bős–Nagymaros-ügy is. A hágai döntés óta világos: egyik fél sem kapta meg, amit szeretett volna. Magyar részről régóta cél, hogy valamilyen formában energetikai ellenszolgáltatáshoz jusson. Ha nem Bős felének áramtermeléséből, akkor egy új projektből – például Málincból.
Nem mellékes az sem, hogy a magyar állam olyan EU által jóváhagyott támogatási programmal rendelkezik, amely akár határon túli energiatároló beruházásokat is finanszírozhat, amennyiben azok a magyar hálózatot szolgálják. Egy közel egymilliárd eurós projekt esetében ez több százmillió eurós magyar forrást is jelenthet.
Mindezek fényében jogos a kérdés:
valóban kizárólag szlovák stratégiai érdek-e a Málinec–Látky beruházás, vagy inkább egy regionális – magyar igényeket is kiszolgáló – energiaprojekt előkészítése zajlik?
Taraba következetesen „nemzetstratégiai” beruházásként beszél a projektről, miközben a megvalósítás időzítése, kapacitása (1200 MW), sőt még az ütemezése is feltűnően egybeesik a magyar tervek – naperőművi bővítések, energiatárolás – logikájával. Ha mindehhez hozzátesszük a magyar kormány közeli üzleti körök erős jelenlétét az energetikai szektorban, a kép egyre kivehetőbben körvonalazódik.
A kérdés tehát nem az, hogy lesz-e Málinec, hanem az, hogy
kinek az érdekeit szolgálja majd – és ki fizeti meg az árát.
Körkép.sk, Postoj.sk
Nyitókép forrása: postoj.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
