Az Eperjesi Egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Intézete létrehozásának 10. évfordulója alkalmából Magyar nyelv, irodalom és kultúra Eperjesen címmel nemzetközi konferenciát rendeztek, mely az eperjesi magyarság történelmét, híres személyiségeit, kulturális és irodalmi életét volt hivatott bemutatni.
A konferenciát az Eperjesi Egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Intézetének igazgatója, Kónya Annamária nyitotta meg. Hetey Ágota kassai főkonzul köszönetet mondott a Magyar Nyelv és Kultúra Intézetének az elindításáért és működtetéséért, az Eperjesi Egyetem rektora, Kónya Péter pedig a magyar kormány támogatását köszönte meg, amely lehetővé tette az intézmény létrehozását és működtetését, továbbá az oktatóknak a magas színvonalú oktatás biztosítását, a Magyar Nyelv és Kultúra Intézet vezetőjének pedig a fáradhatatlan munkát és odaadást a konferencia szervezése kapcsán.
A rendezvényen tizenhárom előadó vett részt, akik négy szekcióban mutatták be az eperjesi magyarságról készített előadásaikat.
Az első szekció előadásai Eperjes és magyarságának történelmét (Kónya Péter), az Eperjesen és Sárosban elő nemesség életét (Stekovics Rita), valamint Márai polgárság-értelmezése révén a kisvilág jelentőségét (Gintli Tibor) mutatták be.
A második szekcióban Eperjes híres személyiségei kaptak helyet. A résztvevők megismerkedhettek Zeman Lászlóval és az Eperjesi Evangélikus Kollégium hagyományaival (Simon Szabolcs), Greguss Ágosttal és az általa szerkesztett tudományos műszótárral (Laczkó Krisztina Renáta), Berzeviczy Albert eperjesi éveivel (Mészáros András) és azon eperjesi ügyvéd kalandos életével is, aki többek között helyet kapott az ausztrál és újzélandi nemzeti bibliográfiában (Szili Katalin).
A harmadik szekció a Tarca-parti Athén 17-18. századi irodalmi és kulturális emlékeit vizsgálta egy Saale parti könyvgyűjteményben (Verók Attila), áttekintésre került az eperjesi magyar irodalom (Sturm László), illetve az eperjesi tudós társaságok szerepe a magyar irodalmi életben (Kusper Judit). Az utolsó szekcióban a XX-XXI. század Eperjesének magyarságát ismerhettük meg közelebbről: Dvortsák irodalmi munkásságát és a Szlovják kérdést (Janek István), Maléter István eperjesi jogtanár és a kollégium rektorának életét (Pallai László), valamint a keletitót nemzetépítés szereplőit – Gejza Zsebráczkyt, Viktor Dvortsákot, Dessewffy Istvánt (Ábrahám Barna).
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
