Az élvonalbeli tudomány – különösen igaz ez a csillagászatra – meghatározó módon a nemzetközi színtéren, nemzetközi együttműködésekben zajlik. Ezért mindig nagy rangot ad a hazai kutatóknak és intézményeknek – de talán azt is mondhatjuk, hogy az egész országnak -, ha ilyen jelentős összefogásban játszhatnak fontos szerepet – rögzíti Frey Sándor.
sci.esa.int
A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (HUN-REN CSFK) kutatói is részt vesznek a JUICE (Jupiter Icy Moons Explorer) küldetés PRIDE (Planetary Radio Interferometry and Doppler Experiment) kísérletében. Frey Sándor tudományos főmunkatárst kérdezte a Gondola.
– A JUICE az Európai Űrügynökség (ESA) egyik legfontosabb bolygóközi küldetése. Az űrszondát 2023 áprilisában indították el a Naprendszer legnagyobb óriásbolygója felé. A küldetés célja, hogy részletes megfigyeléseket végezzen a Jupiterről és összetett környezetéről, különösen három nagy Galilei-féle holdjáról, az Europáról, a Ganymedesről és a Callistóról. Ez miért csigázta fel a magyar kutatók érdeklődését?
– Ezek nagyon különleges égitestek, ezért nem csak itthon, de világszerte nagy érdeklődéssel várják a kutatók, hogy több, pontosabb ismeretet szerezzünk róluk a helyszíni űrszondás mérések révén. Az Europa és a Ganymedes jeges kérge alatt például folyékony vízóceánok húzódnak. Talán meglepően hangzik, de ezeken a holdakon a teljes tömegük arányában sokkal több (5-6%) víz található, mint a mi „kék bolygónkon”, a Földön, ahol ez csupán ezrelékekben mérhető. A nagy mennyiségű folyékony víz jelenléte miatt sok kutató gondolja, hogy ezek az égitestek akár valamiféle mikrobiális életformának is otthont adhatnak. Viszonylag vékony kérge okán különösen az Europa ígéretes abból a szempontból, hogy belátható időn belül életre utaló jeleket találhatunk ott – feltéve, ha vannak ilyenek. (Idén egyébként egy amerikai űrszonda, az Europa Clipper is útnak indul, kifejezetten ennek a holdnak a kutatására.) Talán nem kell külön hangsúlyozni, milyen izgalmas kutatási téma ez és mennyire átformálná az emberiség világképét, ha kiderülne, hogy nem csak a Földön, de adott esetben a kozmikus szomszédságunkban is létejött az élet.
A Jupitertől való távolságuk növekvő sorrendjében az Europa, a Ganymedes és a Callisto mind egy-egy teljesen külön világ. Az Europa felszíne csillagászati értelemben fiatal, aktívan megújuló, ehhez a hőt a közeli óriásbolygó árapályhatásából származó belső fűtés szolgáltatja. Ezzel szemben a bolygótól távoli a Callisto felszíne igen idős, kráterezett, mintegy „időkapszulaként” a Naprendszer korai korszakának emlékeit őrzi. A Ganymedes pedig a legnagyobb hold a Naprendszerben, mérete még a Merkúr bolygóén is túltesz. Önálló mágneses tere miatt is inkább egy bolygóhoz hasonlítható. A JUICE űrszonda egyébként 2034-ben pályára is áll körülötte és egy éven át a műszereivel közelről vizsgálja. Az űrkutatás történetében a Jupiter lesz az a Földtől különböző bolygó, amelynek egyik holdját először ismerjük meg ennyire részletesen.
– Most, amikor a JUICE már úton van a Jupiter felé, a tudományos kísérleteket kidolgozó nemzetközi kutatócsoportok részletes áttekintő publikációkban mutatják be munkájuk tudományos és technikai hátterét. Az ezekből összeállított cikkgyűjtemény a tekintélyes Space Science Reviews folyóiratban kapott helyet. A sorozat a PRIDE csapatának a közelmúltban megjelent publikációjával indult. A kutatócsoportban a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének munkatársai is részt vesznek. Ez hogyan emeli a magyar szürkeállomány rangját a világban?
– Az élvonalbeli tudomány – különösen igaz ez a csillagászatra – meghatározó módon a nemzetközi színtéren, nemzetközi együttműködésekben zajlik. Ezért mindig nagy rangot ad a hazai kutatóknak és intézményeknek – de talán azt is mondhatjuk, hogy az egész országnak -, ha ilyen jelentős összefogásban játszhatnak fontos szerepet. A JUICE űrszonda az Európai Űrügynökség tagországainak széles együttműködésével, mintegy másfél milliárd eurós költséggel valósult meg. A legtöbb résztvevő ország önmagában nem tudna ekkora összeget szánni egy ilyen – mégoly izgalmas eredményeket ígérő – felfedező jellegű űrküldetésre. Hazánk 2015 óta teljes jogú tagja az ESA-nak, ami további együttműködési lehetőségeket nyitott meg nem csak a kutatók, de az ipar számára is. A JUICE egy kitűnő példa erre, hiszen nem csak a mi intézetünk csillagászai vesznek részt benne, de került magyar mérnökök közreműködésével épített tudományos műszer is a fedélzetre, valamint magyar űripari cég is szállított hozzá fontos részegységeket.
Frey Sándor – hun-ren csfk
– A magyar csoport feladata kompakt extragalaktikus rádióforrások felkutatása és jellemzése a JUICE űrszonda égi útja mentén, valamint részvétel a soron következő VLBI-megfigyelések tervezésében és végrehajtásában. Ezek a rádióforrások szolgálnak majd égi viszonyítási pontokként a JUICE pozíciójának a VLBI-rádióteleszkóp-hálózatok segítségével történő meghatározásához. A megszerzett különleges tudás hogyan kerül be a magyar tudomány vérkeringésébe?
– A mi részfeladatunk ebben az igen összetett és tudományosan szerteágazó küldetésben az űrszonda precíz navigációjának segítése, méghozzá rádiócsillagászati mérésekkel. Hiszen szinte minden más típusú mérés szempotjából alapvető fontosságú, hogy a kutatók tudják: pontosan merre jár az űrszonda, amely az adatokat küldi számukra. A rádiós adatlesugárzást végző JUICE űrszondát és az épp a közelében látszó – de valójában a háttérben, tőlünk akár sok milliárd fényévre levő – természetes rádióforrásokat, amelyek egyfajta referenciapontokként szolgálnak az égen, az egész Földre kiterjedő rádiótávcső-hálózatokkal figyeljük meg.
blogs.esa.int
Ez a modern csillagászat egyik csúcstechnikája. Minél több fiatal hazai kutató ismerkedik meg vele, annál több tudományos eredményt érhetünk majd el a használatával. Így nem csak a Jupiterről és jeges holdjairól szerzett új tudás, de közvetve a távoli aktív galaxismagok ehhez kapcsolódó megfigyelései, akár tágabb értelemben a korszerű megfigyelési módszer ismerete és alkalmazása, a szakterület vezető nemzetközi csoportjaival való együttműködés is sokrétű tudományos hasznot ígér a jövőben.
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
