A Vatikáni Sajtóközpont szeptember 12-én közleményben ismertette XIV. Leó pápa előző napi beszélgetését az újonnan szentelt püspökökkel. Beszélt hozzájuk az előttük álló kihívásokról, a tanúságtétel fontosságáról, az irgalmasság és az igazság fontosságáról. Kérte, hogy legyenek hídépítők.
A szeptember 11-i találkozó végén, miután beszédet mondott az újonnan kinevezett püspököknek a szinódusi teremben, Leó pápa azokról a kihívásokról és kérdésekről osztotta meg velük gondolatait, amelyekkel az új püspökök szembesülnek szolgálatuk kezdetén. Szólt a félelmekről, a méltatlanság érzéséről, azokról a különféle várakozásokról, amelyekkel a meghívás előtt tekintettek saját életükre, és kiemelte, milyen fontos, hogy közel maradjanak az Úrhoz, megőrizzék az időt az imádságra, és továbbra is éljék meg a feltétel nélküli bizalmat a Szentlélekben, aki a meghívásuk forrása.
XIV. Leó hangsúlyozta, milyen értékes a helyi egyházban formálódott lelkipásztori és emberi tapasztalat, amelyet tovább kell fejleszteni az új szolgálatban, amely a püspököket az Egyház egyetemességéhez kapcsolja. Beszélt a tanúságtétel fontosságáról, arról, hogy meg kell tudni újítani kapcsolatukat a világgal, hogy válaszolni tudjanak azokra a kérdésekre, amelyek korunk embereit foglalkoztatják; kérdésekre az élet értelméről, a rossz jelenlétéről a világban.
– jelentette ki a Szentatya.
Az új püspököket arra hívta, hogy legyenek kitartó tanítványok, ne ijedjenek meg az első nehézségtől, legyenek olyan pásztorok, akik közel állnak az emberekhez és a papokhoz, irgalmasak és szilárdak akkor is, amikor ítéletet kell hozni; legyenek képesek meghallgatni és párbeszédet folytatni, nem csak prédikációkat tartani. Ebben az összefüggésben néhány szót szólt a szinodalitásról is, amely nem pasztorális módszer, hanem „az Egyház stílusa: a meghallgatás és a közös küldetés keresésének stílusa, amelyre mindannyian meghívást kaptunk”. Majd hozzátette: „Legyetek hídépítők.”
Buzdította őket, hogy értékeljék a világi hívek szerepét és szerves jelenlétét az Egyház életében, valamint arra, hogy szolgálják a „fegyvertelen és lefegyverző békét”, mert „a béke mindannyiunk számára kihívás!”
Mielőtt válaszolt volna néhány kérdésre, a Szentatya arra kérte őket, hogy késedelem nélkül kezeljék a klérus nem megfelelő viselkedésével kapcsolatos ügyeket: „ezeket nem lehet az íróasztal fiókjába zárni, szembe kell nézni velük, irgalommal és valódi igazságossággal, az áldozatok és a vádlottak irányában is”.
Végül megköszönte az új püspököknek, hogy elfogadták a szolgálatot: „Imádkozom értetek. Az Egyház értékeli az igeneteket. Nem vagytok egyedül, együtt hordozzuk a terhet, és együtt hirdetjük Jézus Krisztus evangéliumát.”
A püspökök kérdéseire válaszolva Leó pápa beszélt arról, hogy körültekintően használják a közösségi médiát, ahol fennáll a veszélye annak, hogy „mindenki feljogosítva érzi magát arra, hogy azt mondjon, amit akar, akár hamis dolgokat is”. Hozzátette: „Vannak pillanatok, amikor az igazsághoz való eljutás fájdalmas”, de szükség van rá. Ebben a folyamatban hasznos lehet szakemberek segítségét kérni, olyan kommunikációs szakértőkét, akik felkészültek. Összefoglalásként így fogalmazott: „Nyugalomra, józan észre, és egy szakértő segítségére van szükség.”
Az új szolgálat jelentette kihívásról szólva elmondta, mit jelent ez neki személyesen, és arra buzdított, hogy bízzanak Isten kegyelmében és az állapotbeli kegyelemben, ismerjék fel saját ajándékaikat és korlátaikat, például hogy szükségük van mások segítségére, és adott esetben támaszkodjanak egy jó emeritus püspök értékes tapasztalataira, aki kísérni és segíteni tudja őket az úton. Ugyanakkor óva intett attól, hogy valaki saját kis csoportot alakítson ki, amelybe bezárkózik.
XIV. Leó hangsúlyozta, milyen
különösen a valódi keresztény szeretet és irgalmasság tanúságtétele által, hiszen – utalt Jézus szavaira – „arról ismernek fel benneteket ahogyan szeretitek egymást”.
A pápa beszélt a szemináriumi képzésről is – különösen a kezdeti képzés felelősségéről –, arra buzdítva, hogy fogadják be a jelentkezőket, a hivatásokat; segítsék, kísérjék őket abban, hogy felfedezzék az evangélium és a keresztény, a missziós élet más dimenzióit is. A misszió kapcsán javasolta, hogy
A környezeti válságok súlyos következményeit érintő kérdésekre válaszul a Szentatya emlékeztetett a Laudato si’ kezdetű enciklika megjelenésének 10. évfordulójára, és bátorított, hogy ezt a témát emeljék be a lelkipásztori munkába. Hozzátette, hogy az Egyház jelen lesz ezen a fontos területen, ugyanakkor óva intett attól, hogy olyan témák keveredjenek bele, amelyek ellentétesek a keresztény antropológiával.
Szóba kerültek az egyetemes Egyház és a részegyházak különböző szervezetei közötti kapcsolatok, a püspökök kinevezésének folyamata – amelyet jelenleg a szinódus egyes munkacsoportjai is vizsgálnak –; a világban zajló számos válság, amelyekkel együtt kell szembenézni, valamint a püspök jelenlétének értéke, hogy közel legyen a szenvedéshez.
Beszéltek a fiatalokról is, különösen Európában, a legutóbbi jubileum után. XIV. Leó hangsúlyozta, hogy fiatalok vágynak a közösségre és az imádságra, szomjaznak a lelki életre, és ezekre a vágyaikra nem kapnak választ a virtuális világban, de „plébániáink megszokott keretein belül sem.”
A találkozó végén a pápa áldását adta a jelen lévő püspökökre, majd személyesen is köszöntötte őket a VI. Pál terem előcsarnokában.
Fordította: Thullner Zsuzsanna
Forrás: Vatikáni Sajtóközpont
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
