Bármennyire is lekoptak a Magyar Szövetség mellől a gáncsoskodó törpepártok (Fórum, Most-Híd), mégsem érzi úgy az ember, hogy most már teljesen egységesek vagyunk, és majd megmutatjuk az idei két fontos választáson.
Azzal, hogy magára maradt a felvidéki magyar politika térfelén a Magyar Szövetség még közel sem érezheti magát nyeregben. A magyar választók ugyanis nem fognak csak azért kiállni egységesen mellette, mert az etnikai párt szerint a belső megtisztulás után már megteremtődött a magyar egység.
Ezért minden igényt és elvárást ki kell elégítenie, olyan formában is, hogy parlamenten kívüli pártként kiáll a jogállamiságért síkra szálló és tüntetéseket szervező parlamenti ellenzék mellé, ugyanakkor tárgyal a kormánnyal is a kisebbségi jogaink bővítése érdekében. Ugyanakkor ott van még Igor Matovič is, aki szókimondásával mindenki ellenzéke jelenleg, és még mindig elég népszerű (bár még népszerűbb is volt) a magyarok között. Faramuci helyzet!
A többség pártjai igyekeznek is behálózni azokat a magyar szavazókat, akiknek ilyen értelemben nem egyértelmű a Magyar Szövetség politizálása. A konzervatív pártok keresztény, nemzeti és családközpontú húrokat pengetve igyekeznek befolyásolnia a magyar választókat, a liberálisok pedig az európaiság, mint egyedüli identitás, a nemzetietlenség és az élet minden területére betörő sokszínűség jegyében akarják magukhoz édesgetni a szavazókat.
Megy tehát a huzavona a felvidéki magyarok kegyeiért! Nem csoda, hogy többen megzavarodnak ettől a kavalkádtól.
Hogy ez ne így legyen, szükséges intenzív kommunikációt folytatni az emberekkel. Van az embernek egy olyan érzése, hogy a köztársaságielnök-választáson és az európai parlamenti voksoláson a Magyar Szövetség újra csak a magyarok szavazataival számolhat, ugyanúgy, mint legutóbb a parlamenti választásokon. És ha a szlovák többségi pártok sokat lecsippentenek ezekből a szavazatokból, nem születhet számunkra kedvező eredmény.
Köztudott az is, hogy a felvidéki magyarok jó ideje már nem tartják ünnepnapoknak a szlovákiai választásokat, az államfőit és az EP-t különösen nem. Nem valószínű, hogy a semmitől ez valamiért megváltozna. Csak a választókkal való intenzív kommunikáció változtathat ezen! A hagyományos formák: lakossági fórumok, kávéházi beszélgetések, nagygyűlések, plakátüzenetek félő, már nem lesznek elég hatékonyak.
A magyarországi nemzeti konzultációk bizonyították, hogy van rájuk igény, az emberek akarnak véleményt nyilvánítani számukra fontos kérdésekben. A nemzeti konzultáció a második Orbán-kormány által intézményesített politikai kérdőív, amelyet megközelítőleg másfél millió magyar szokott kitölteni. A szuverenitás védelméről szóló legutóbbit 1,5 millióan töltötték ki. Mivel a nemzeti konzultációk nem közvélemény-kutatási, hanem egyszerű politikai kérdőív formában kerülnek megszervezésre, így sem a kérdések összeállításában, sem kiértékelésének módjában nem szerepelnek a közvélemény-kutatással kapcsolatos szakmai szempontok.
Ahogy a magyar kormány eddig minden alkalommal erős felhatalmazást és jogosultságot kapott a nemzeti konzultáció eredményeitől, ugyanúgy a Felvidéken a nemzetrészen belüli konzultáció a Magyar Szövetség számára lehetne irányadó!
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
