Idén a hamvazkodás napja február 14-re esett – ezzel a nappal megkezdődött a szent 40 nap.
A húsvét előtti időszak sokaknak egyfajta zarándokút, a lelki készülődés szakasza. 40 nap alatt a böjtölők egyfajta megújulást élnek át. Lelkileg, pszichikailag egyaránt.
Hamvazkodás napja van
A tévhittel ellentétben a böjtölés nem az önsanyargatást, szenvedést jelenti. Hiszen a szent 40 nap valójában a valami(k)ről való lemondásról szól. Ez lehet akár a hústilalom betartása, de az adott személy a saját maga életére is „rávetítheti” a böjtöt. Dönthet arról, hogy miképp gyakorol önmegtartóztatást a húsvét előtti hetekben. Lemondhat akár a csokoládé/szeszes italok fogyasztásáról, a vigadozásról, vagy épp az internetezésről.
A böjt lehet akár az alabbi fajták valamelyike is:
A keresztények lélekerősítő és átható zarándoklatát a nagyböjti időben nemcsak a böjtölés valamelyik formája biztosítja, hanem az is, hogy ezekben a napokban az érintett közelebb kerülhet a Mindenhatóhoz. Ezt napi imádsággal, a Szentírás olvasásával és tanulmányozásával, vagy akár a Keresztút elimádkozásával teheti meg.
A szent 40 nap alatt a böjtöt tartó hívő megtelik az élet erejével.
Előzmények: mindig hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt
Parák László bősi esperes-plébános a február 14-i szentmise bevezetőjében rámutatott arra, hogy a szent negyven nap a lelki megújulás, egyúttal megtisztulás időszaka. Hangot adott reményének, kívánságának is, miszerint a nagyböjt
„adjon mindnyájunknak erőt többek között az élet küzdelmeihez is.”
A lelkiatya elmondta azt is, hogy a hamvazkodás miatt idén is elmaradt a bűnbánati cselekmény, illetve a Gloria (Dicsőség a magasságban Istennek…). Így a szentmise az ige liturgiájával – könyörgéssel folytatódott.
Gondolatok Hamvazószerdára
Hamvazkodás
Ezen a szertartáson a pap a múlt évi virágvasárnapon szentelt barka hamujával keresztet rajzol a jelenlévők homlokára, miközben a következők valamelyikét mondja:
„Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel”
vagy
„Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban”
Ez a szentelmény az imádság által az őszinte bánat felébresztését is segíti.
Nagyböjti időszak… – prédikáció
Azz ige liturgiája után Parák László szentbeszéde következett, amelyben hangsúlyozta, hogy Jézus sokmindenre megtanított bennünket. Példaként felhozta, hogy megtanította az Apostolokkal a Miatyánkot, hamvazószerdán pedig bennünket tanít megfelelően böjtölni.
Hangsúlyozta, hogy azért is változik a lelkület
„mert a böjtölés nekünk szolgál. A böjtölés rólunk szól. De nem olyan értelemben, hogy mutatnánk ezt az emberek előtt.”
Az esperes-plébános szentbeszédében arról is szólt, hogy Jézus háromféle dologra mutatott rá a hamvazószerdai evangéliumban. Ezek a következők:
Mint mondta, az emberek, hívek mindhármat meg tudják tenni.
„Böjtölni tudunk. Mi magunk tudjuk, mire kell azt mondanunk nem, nem fogyasztom, nem eszem vagy visszatartom magam.”
Húsvét előtt: Böjtöl a keresztény világ nagy része
Az imádsággal kapcsolatban a lelkiatya kiemelte, hogy az imádkozás soha nem árt, hanem nemesíti a lelkeket. A jótékonykodást is kifejtette, ami magába foglalja, hogy megörvendeztetek, megajándékozok valakit, jótanáccsal valakit rávezetek a megfelelő útra. De ide tartozik az is, ha az ember valakinek szóban segít.
Parák László szentbeszéde végén XVI. Benedek pápának nagyböjti gondolatát idézte, amely így szólt:
„A nagyböjt lelki zarándoklatunk kiemelkedő időszaka afelé, aki az irgalom forrása. Olyan zarándoklat ez, ahol szegénységünk pusztáján keresztül Ő maga kísér el minket, segítve minket a húsvét bensőséges öröméhez vezető úton.”
Az idézetet követően így zárta elmélkedését:
„Járjuk együtt Krisztussal ezt az utat! A nagyböjt útját. A nagyböjt zarándokútját.”
Fotó és szöveg: Körkép.sk/Laky Erzsébet
Szerdán kezdődik a nagyböjt
Komárom katolikus közössége is rendszeresen végigjárja a krisztusi keresztutat – Képekkel
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
