Fűzfa Balázs irodalomtörténész, egyetemi tanár és Süth Gabriella középiskolai magyartanár, szerkesztő mellett Kispál Ágnes Evelin és Kispál Attila képzőművészek, a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér vezetői is vendégei voltak a szombathelyi Savaria University Press Alapítvány Az irodalom avatott tolmácsolói című sepsiszentgyörgyi kiadói estjének, melyet szerda délután tartottak a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. A rendezvényen négy frissen megjelent kötetet mutattak be.
Nagy B. Sándor » Fűzfa Balázst, a kiadó ügyvezetőjét úgy mutatta be Szonda Szabolcs könyvtárigazgató, az est házigazdája, mint a sepsiszentgyörgyiek régi barátját, aki egykor több éven át irodalmi esteket tartott itt Jordán Tamással és a Sebő együttessel. A neves irodalomtörténész örömmel nyugtázta ezt, hangsúlyozván, hogy rendkívül fontos élmény volt számára az az előadás-sorozat, de azon túl is sok minden összeköti ezzel a várossal, ahol negyven éve járt először. Miután gratulált Szonda Szabolcsnak a pár napja átvett műfordítói díjához, röviden ismertette az általa képviselt kiadót. A Savaria University Press története 1993-ban kezdődött Pusztai János nyelvészprofesszor és Miszlivetz Ferenc szociológus irányításával, és a szombathelyi pedagógusképző egyetemi kar mellett működik azért, hogy a tanárok és a diákok számára publikációs lehetőséget biztosítson, szakirodalmat adjon ki. Évente tíz-húsz könyv jelenik meg náluk, eddig nagyjából ezer könyvet adtak ki, többnyire nyelvészeti, irodalomtörténeti, irodalomtudományi, történelmi, közgazdaságtani vagy akár természettudományos köteteket. Néha egy-egy fiatal szerző szépirodalmi kötetét is gondozzák, náluk indult Jónás Tamás, Szabó T. Anna, Dragomán György, Beck Zoli és mások. Tavaly 18 kötetet adtak ki, közöttük az itt bemutatott könyveket is. Fűzfa Balázs immár negyedik éve tanít vendégtanárként a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, így jelenhetett meg a Negyven pillanatkép című kötet, mely ottani diákok irodalmi esszéit tartalmazza, közöttük Kispál Ágnes Evelin és Kispál Attila szövegeit is, akik magiszteri hallgatók az egyetemen. A kötetet Süth Gabriella mutatta be, aki elöljáróban a szerkesztői, tördelői munka szépségeiről mesélt, majd elmondta, hogy ez az esszékötet a legkisebb formátumú, de szerinte a legszínesebb könyv a bemutatottak közül. E-mailben kapta meg a tanár úrtól a kiválasztott dolgozatokat, melyeket egymás mellé szerkesztve ő találta ki a könyv formáját, majd rákeresve a szerzőkre a Facebookon, fotókat és egy-egy bemutatkozó mottót is kért tőlük, melyekkel színesebbé, látványosabbá és személyesebbé is sikerült tenni a kiadványt.
Az esszékötet bemutatása után Kispál Ágnes Evelin és Kispál Attila olvasott fel a könyvben megjelent írásaikból, melyek mottói bizonyos értelemben ki is lógnak a sorból, hisz ezek nem az irodalomhoz, hanem képzőművészeti munkákhoz kapcsolódnak. A Sejtjeimbe vackolódó föld című antológiáról ugyancsak Süth Gabriella mesélt. Ez egy klasszikus formájú, többnyire nagynevű szerzők tollából született tanulmányok kötete, melyben a határon túli magyar irodalomról, nyelvről, kultúráról szóló írások jelentek meg. Kilenc régióba sorolták be a szerzőket születésük, lakóhelyük szerint, és olyan írók is megjelennek a gyűjteményben, akik jelenleg Magyarországon élnek, mégis Erdélyhez sorolták őket, mert „szívükben, lelkükben, identitásukban inkább ehhez a tájhoz kötődnek”. Egy rendkívül színes, sokoldalú és igencsak tekintélyes könyvről van szó, mely több mint hatszáz oldal nagy formátumban. Szendiszűcs István válogatott fehér-fekete fotói illusztrálják. A hátoldalon Markó Béla A haza milyen? című versét emelték ki, melyet fel is olvasott Süth Gabriella. Szonda Szabolcs két verse is megjelent a kötetben, melyeket maga olvasott fel, mesélve azok megírásának körülményeiről is.
Láng Gusztáv Dsida Jenő költészete című könyvét a rendezvény legfontosabb műveként mutatta be Fűzfa Balázs. Mint elmondta, a nyolcvanöt éves Láng Gusztáv 1984-ig tanított a kolozsvári egyetemen, utána menekült ki az országból Szombathelyre, ahol egész életművét Dsida Jenő költészetének szentelte. Egy 2000-ben a Kriterionnál megjelent Dsida-monográfiának a javított, bővített kiadása ez a kötet, de közel száz olyan oldal van benne, mely teljesen új Dsida-tanulmányokat tartalmaz. Olyan új versekről is értekezik, melyeket Láng Gusztáv fedezett fel, miután felkereste a költő Pesten élő egykori szerelmét. Nem klasszikus monográfia, hanem olvasható irodalomtörténet – ajánlotta a könyvet, majd Dsida költői nagyságát méltatva felolvasta belőle A sötétség verse című költeményt.
Létezésformák című saját kötetének először a borítójáról mesélt Fűzfa Balázs, majd elmondta, hogy rövidebb és hosszabb írások, esszék, tanulmányok, interjúk és begépelt előadásszövegek is olvashatóak benne. „Egy vegyes saláta arról, hogy az utóbbi négy évben mit csináltam az irodalom környékén. Lehet, hogy inkább csak nekem fontos, de az ember nyilván mindig azzal a szándékkal állít össze egy könyvet, hogy hátha lesz olyan bátor olvasó, aki belenéz, talán bele is olvas” – fogalmazott. Ő hisz abban, hogy az emberiség legnagyobb találmánya a nyelv, mert minden semmi ahhoz képest, amit a nyelv hoz létre. Minden betű azért íródik, mert szeretne mondani valamit az élet lényegéről, és minden nyelvi gesztus azzal a szándékkal születik, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz – tette hozzá végezetül.
A könyvbemutatót a Plugor Sándor Művészeti Líceum fuvola-kamaraegyüttesének (Máthé Izabella, Sebestyén-Lázár Kata és művészeti vezetőjük, Császár Katalin tanárnő) zenei momentumai tették még emlékezetesebbé.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
