Lázárék kétkapuznak?

Lázárék kétkapuznak?

Novemberig tovább nyomoznak a Norvég Civil Támogatási Alaptól (NCTA) Magyarországra érkező pénzek felhasználásának ügyében – tudta meg a Magyar Nemzet. Az ügy pikantériája, hogy miközben itthon a büntetőeljárás meghosszabbításáról döntöttek, addig a kormány képviselői néhány héttel korábban még békésebb útról, vagyis a diplomáciai egyeztetések folytatásáról állapodtak meg Brüszszelben.

További négy hónappal hosszabbították meg a nyomozás határidejét a norvég pénzek hazai elosztásával kapcsolatos ügyekben indult eljárásban – közölte lapunk megkeresésére Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói így novemberig biztosan folytathatják az eljárást, amely – fokozott ügyészi felügyelet mellett – költségvetési csalás gyanúja miatt zajlik.

„Technikai szintű” egyeztetés

Miközben itthon a büntetőeljárás folytatásáról döntöttek, addig a kormány képviselői június végén Brüsszelben megállapodtak a donorállamokkal a technikai szintű egyeztetések folytatásáról. Erről Arild Moberg Sande, a budapesti norvég nagykövetség megbízott ügyvezetője tájékoztatta korábban lapunkat. Arról azonban, hogy erre mikor kerül sor, még nem döntöttek. A Miniszterelnökség korábban azt közölte, hogy Vidar Helgesen, az EU-ügyekkel foglalkozó norvég miniszter május 26-án levelet írt Lázár Jánosnak, s javaslatot tett arra, hogy egy szakmai, felső vezetői szintű találkozón a két ország tekintse át a részlegesen befagyasztott norvég alap kapcsán az együttműködési kérdéseket.

A tárca nyitott és konstruktív hangvételűnek nevezte a Brüsszelben lezajlott „technikai szintű” egyeztetést, s hozzátették, benyomásuk szerint a magyar félnek és a donorországoknak is az a célja, hogy minél hamarabb megállapodjanak.

Lapunknak küldött levelükben a napokban azt is közölték, hogy a tárgyalások előreláthatóan 2015 szeptemberében zárulnak le. A kormánynak az a célja, hogy minden, a hazánk által felügyelt területen folytatódhassanak a programok. Azt is szeretnék elérni, hogy az eredeti megvalósítási időszakhoz képest további egy évvel, azaz 2017. április 30-ig hosszabbítsák meg a határidőt. Ez főleg azoknál a programterületeknél fontos, amelyeknél a pályázati felhívások határidejének lezárása után a benyújtott pályázatok értékelése és a végrehajtásának megkezdése már nem történhetett meg.

Ismeretes, tavaly a magyar kormány a norvég alap programjainak lebonyolítását és monitorozását az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-hez helyezte át.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 2014 áprilisában levélben fordult a norvég kormány fejlesztésekért felelős tagjához, sérelmezve, hogy az NCTA támogatásait egy szerinte az LMP-hez szorosan kötődő szervezet, az Ökotárs Alapítvány vezetésével osztják szét Magyarországon. A Miniszterelnökség májusban kérte fel a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára. Az átfogó vizsgálat célja az volt, hogy tisztázzák, megáll-e az a magyar kormányzati gyanú, miszerint a norvég alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak.

Törvénysértő házkutatások

Lapunk szeptember elején írta meg, hogy az addig lefolytatott Kehi-vizsgálat szerint az egyik szervezet hat év alatt csaknem százmillió forint kölcsönt adott 17 civil egyesületnek, illetve alapítványnak úgy, hogy erre nem volt engedélye. Az ügyben büntetőfeljelentés született, majd jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt rendőrségi nyomozás indult. Ezután a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai házkutatást tartottak a támogató szervezetek budapesti irodáiban (ezek közül az egyiket idén januárban törvénysértőnek minősítette a bíróság, mert hiányzott a kényszerintézkedés általános feltétele – a szerk.), majd kezdeményezték a pénzek elosztását végző konzorcium négy tagja esetében az adószám felfüggesztését.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság viszont idén februárban úgy döntött, hogy a NAV e határozatainak végrehajtását felfüggeszti a per jogerős befejezéséig. A végleges Kehi-jelentésből kiderült, a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapított meg szabálytalanságot a pályázati pénzek felhasználásában. 55 kedvezményezett közül pedig 21 szervezet esetében egyértelmű kapcsolat volt kimutatható a kedvezményezett és valamelyik lebonyolító szervezet vezetői, munkatársai vagy a pályázatok bírálatában részt vevő külső emberek között. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatta a budapesti norvég nagykövetet a vizsgálat eredményéről, Lázár János pedig Magyarországra hívta Norvégia illetékes miniszterét. Ám a norvég kormány nem fogadta el a Kehi vizsgálatát, és független vizsgálatot követelt. A jelentés nyomán újabb feljelentés született: itt hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt kezdett nyomozni az NNI.

Szintén lapunk számolt be arról, hogy november végén – a Kehi feljelentése alapján – a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága is elrendelte a nyomozást költségvetési csalás gyanúja miatt. Ezzel egyesítették decemberben a korábban elrendelt nyomozásokat, és ennek határidejét hosszabbították meg most.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »