Moszkva úgy érzi, hogy Berlin és Párizs kész az együttműködésre a Covid-19 elleni küzdelemben, a német és a francia kormány nem folytat vakcinadiszkriminációs politikát – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 tévécsatorna keddi Bolsaja Igra (Nagy Játszma) műsora számára.
Lavrov ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök, Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő keddi megbeszélését kommentálva mondta – írja az MTI.
Emlékeztetett arra, hogy Nyugaton korábban hazugságnak
és propagandaeszköznek nevezték a Szputnyik V kifejlesztésének a bejelentését.
Meglepetésének adott hangot amiatt, hogy Brüsszel megsértődött arra, ahogyan az orosz-uniós kapcsolatokat jellemezte, pedig szerinte csak megállapította az „objektív valóságot”. (Lavrov márciusban Kínában azt hangoztatta, hogy nincsenek kapcsolatok Moszkva és az unió között, mert Brüsszel egyoldalú lépéseivel „megsemmisítette” őket.)
A miniszter szerint Moszkva és Brüsszel közötti kapcsolatok már a 2014-es ukrajnai „államcsíny” előtt megfeneklettek. Rámutatott, hogy a kölcsönös vízummentesség bevezetéséről már 2013-ban megszakadtak a tárgyalások, mert „egy agresszív oroszgyűlölő kisebbség kategorikusan fellépett ellene”, 2014-től pedig az évi kétszeri orosz-EU-csúcsok gyakorlata és a 17 témakörben folytatott párbeszéd is megszűnt.
„Az EU lényegében azért vezetett be ellenünk szankciókat és semmisítette meg a kommunikáció csatornáit, mert felemeltük szavunkat az ukrajnai, a Donyec-medencei és a krími oroszok védelmében” – mondta.
Lavrov megismételte Putyin korábbi figyelmeztetését, miszerint aki újabb háborút kíván indítani a Donyec-medencében, szétrombolja Ukrajnát.
Kifejezte reményét, hogy a Washington vezette nyugat nem fogja erre tüzelni Kijevet.
Megjegyezte, hogy Európa a NATO-ban elvesztette hadászati autonómiáját. Szerinte nem volt példa még olyan „hűségesküre”, mint amilyet az uniós országok vezetői Joe Biden elnöknek tettek a legutóbbi virtuális amerikai-európai virtuális csúcson.
Úgy fogalmazott, hogy az európai értékek nem egyetemesek mindenki számára, és hogy ezek „misszionárius” terjesztése már nem egyszer bajt hozott a földrészre.
„Ha most megnézik az EU-t és azt, hogyan áll értékeinek az ügye, akkor (azt láthatják, hogy) a rárontanak saját tagjaikra – Lengyelországra és Magyarországra – csak azért, mert ezek az országok valamelyest más kulturális és vallásos hagyományokat vallanak magukénak” – mondta.
Leszögezte, hogy egyetemesnek azok az értéknek számítanak, amelyeket az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata tartalmaz, nem pedig azok, amelyeket most próbálnak országokra Nyugatról ráerőltetni. Hangsúlyozta, hogy Oroszország elkötelezett az ENSZ iránt.
Az orosz-amerikai kapcsolatok Lavrov megítélése szerint egyfelől elérte a mélypontot, másfelől viszont még él a remény, „hogy minden felnőtt ember megérti a kockázatot, amely a feszültség további fokozásával jár”. Kifejezte reményét, hogy a józan ész kerekedik felül. Mindamellett, mint hangoztatta, Oroszország nem keresi a konfrontációt az Egyesült Államokkal annak ellenére sem,
hogy Biden elnök egy nyilatkozatában gyilkosnak minősítette Putyint.
Lavrov nyugati kollégáit hibáztatta amiatt, hogy a „háború” szó meghonosodott a diplomáciai szóhasználatban, és kifogásolta, hogy a világeseményeket „az Oroszország által kirobbantott hibrid háborúként” írják le.
Bírálta Washingtont, amiért a saját világpolitikai szerepét a demokrácia elterjesztéseként állíja be és rámutatott, hogy ez a magatartás súlyos emberáldozatokkal járt Irakban és Líbiában. Az amerikai politikai hibájaként rótta fel az Iszlám Állam terrorszervezet megjelenését.
Hangsúlyozta, hogy a Moszkvára való nyomásgyakorlás és a szankciók politikája nem fog sikerrel járni. Mint mondta, ezt az irányvonalat is már 2013-tól elkezdte érvényesíteni az amerikai vezetés, és ebben Biden felbukkanása nem jelent újdonságot.
Kijelentette ugyanakkor, hogy Moszkva és Peking nem fogja „szinkronba hozni” lépéseit a nyugati büntetőintézkedésekkel szemben. Közölte, hogy a két országnak nem célja katonai szövetség megkötése, de a felek meg fogják hosszabbítani a stratégiai együttműködésről szóló megállapodását – amely a miniszter szerint nem irányul senki ellen.
Lavrov óva intett attól mindenkit, hogy lekezelően viszonyuljon a két hatalomhoz.
Nehezményezte, hogy Washington akadályozza a közösségi médiumok magatartását szabályozó egyetemes megállapodás kidolgozását. Arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államokban „az abszurdumig fokozott politikai korrektség nem fog jóra vezetni”. Hangoztatta, Moszkva hagyományosan ellenzi a diszkriminációt, ugyanakkor szélsőséges megnyilvánulásnak nevezte a Black Lives Matter (Fekete életek is számítanak/BLM) mozgalom megmozdulásain a fehér amerikai polgárok ellen megmutatkozott agresszivitást.
Lavrov szerint Washington ezt a hozzáállást az egész világra ki akarja terjeszteni, amihez „kolosszális lehetőségei” vannak. Közölte, hogy elkérette António Guterresnek az ENSZ-közgyűlésben elmondott beszédét, amelyben a világszervezet főtitkára azt mondta, hogy az elmúlt év a fehér „felsőbbrendűség” számos megmutatkozásának éve volt. Az orosz diplomácia vezetője azt mondta, szeretné megtudni, hogy mit értett ez alatt Guterres. Szerinte az ENSZ nem lehet amerikai koncepciók előmozdításának terepe.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
