A szó szoros értelmében életbevágó kérdésekkel foglalkozó Máltai Tanulmányok 2024-es első – immár a Gondolat Kiadóval együttműködésben közreadott – Ház, lakás, otthon – Lakhatási kihívások a mindennapokban című kiadványának kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött bemutatójára április 23-án délután, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Bem rakparti székházában került sor.
Az eszmecsere moderátora Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója volt, aki Grexa Izabella történészt, az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának titkárát; Lendvai-Frikkel Attila közgazdászt, a Veszprémi Közösségi Lakásügynökség Nkft. (VESZOL) vezetőjét és Lutár Balázst, az MR Közösségi Lakásalap Nkft. ügyvezetőjét kérdezte.
A diskurzust megelőzően a Máltai Tanulmányok főszerkesztője, Solymári Dániel a hatodik évfolyamába lépett, ugyan még mindig fiatal, de már érett lapként számontartott folyóirat proaktív fejlesztésének eredményeit foglalta össze. Érdekesség, hogy az idei első szám címlapképe kísérletként mesterséges intelligencia felhasználásával készült. A Máltai Tanulmányok mostantól a Gondolat Kiadóval együttműködve jelenik meg, így a könyvpiaci hálózatba bekerült folyóirat országos terjesztése is megvalósul. Ehhez egy sajátos, pluszszolgáltatásokkal járó előfizetési rendszert társítanak. Reményeik szerint a rendszeres olvasókból, kutatókból, érdeklődőkből idővel egyfajta szellemi közösség, igényes szimpatizánsi kör, szakmai műhely jöhet létre.
A Szegfalvi Zsolt vezette beszélgetésen az aktuális szám szerzői közül elsőként Grexa Izabella szólt a Női lakhatási szegénység a Kádár-korszakban című tanulmányáról. Esettanulmányának főszereplője egy szövőgyári munkásnő. Sorsán keresztül (Király Erzsébet „ego-dokumentumainak” felhasználásával) azt mutatja be, hogy a 20. század második felében éppen „az állami gondoskodásra leginkább rászoruló társadalmi rétegek, az állam normatív elvárásainak és a szocialista erkölcsnek megfelelni kevésbé tudó csoportok maradtak ki a lakáselosztási rendszerből, s ezzel többnyire determinálódott az egyén kapcsolathálózata és életvilága”. Az árván maradt, nevelőotthonban felnőtt, kétszeresen elvált, gyermektelen asszony az állandó létbizonytalanság keltette szorongással, idegőrlő várakozással megélt, tíz éven át tartó procedúra után, 1988-ban (a rendszerváltás küszöbén) tudott csak hozzájutni egy VII. kerületi tanácsi lakáshoz.
Lutár Balázs, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat által alapított MR Közösségi Lakásalap Nkft. ügyvezetője elmondta, hogy nonprofit cégük két évvel ezelőtt a megszűnt Nemzeti Eszközkezelő Zrt. lakásállományát vette át. Jelenleg az ország 1100 kisebb-nagyobb településén 6500 ingatlan tartozik hozzájuk (4000 lakott és 2500 üresen álló). Egyszerre mentorok és a – kedvező feltételekkel, alacsony, tizenhétezer forintos havi átlagáron rendelkezésre bocsátott – szükséglakások bérbeadói és kezelői. Így holisztikus szemléletű segítő, megoldáskereső, fenntartó, kísérő, nyomon követő munkájuk alapozó részét képezi a rászoruló családok helyzetének vizsgálata és az ingatlanok állapotának előzetes feltérképezése.
A Veszprémi Közösségi Lakásügynökség Nkft. vezetője, Lendvai-Frikkel Attila modellértékű programjukat mutatta be. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2009-ben kapta meg a városban a hajléktalanellátás feladatát, majd a helyi önkormányzat és szeretetszolgálat együttműködésével 2016-ban létrejött a teljes lakásportfóliót átvevő (szociális bérlakásokat és önkormányzati piaci bérlakásokat egyaránt gondozó) VESZOL. Tevékenységük lényege, hogy méltó lakhatást biztosítsanak a perifériára szorult, mélyszegénységben élő, hajléktalan, stigmatizált embereknek. E modell alkalmas arra, hogy hatékonyan kezelhessenek olyan hirtelen kialakult krízishelyzeteket is, mint a covidjárvány vagy az ukrán háborús menekültek megjelenése. Elvük, hogy senkit nem hagynak az utcán, illetve a „bérlőhöz keresik a lakást”, komplexen vizsgálva, hogy az igénylő számára „személyre szabottan” mi jelentheti a legjobb megoldást.
A lakásalap és a lakásügynökség vezetőinek felvetése szerint cél lehet, hogy az említett jó példákból, megoldási tervekből, egy (önfenntartó) rendszer alakulhasson ki, adott esetben önkormányzati, állami részvállalással.
Fotó: Kovács Bence
Pallós Tamás/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
