Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét júliusban hat hónapra Magyarország veszi át, és ez az Alapjogokért Központ elemzője szerint bővíti az Orbán-kormány politikai mozgásterét. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság várható összetétele, illetve az Európai Néppárt frakciójának és politikájának változása azonban nem kedvez Magyarországnak – tette hozzá Lajkó Fanni.
Magyarország nehéz helyzetben és nagy változások időszakában veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Hiába erősödtek a jobboldali pártok, és hiába lett több jobboldali képviselő az Európai Parlamentben, mégis úgy tűnik, hogy a jobboldali pártcsaládok inkább a baloldallal fogtak most össze – értékelt az InfoRádióban Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője.
„Nem alakul meg az a jobboldali erős szövetség, amire nagyon sokan számítottak és amiben sokan reménykedtek. Az Európai Bizottság tekintetében is azt láthatjuk, hogy ha Ursula von der Leyent megválasztják, és ez a legvalószínűbb forgatókönyv, akkor az új Európai Bizottság is lényegében a régi Európai Bizottság lesz” – értékelt.
Úgy látja, az Európai Néppárt is balra tolódott, feladta az alapelveit, és lényegében megkülönböztethetetlenné vált a szocialista vagy a liberális pártoktól. Több olyan állásfoglalást is elfogadtak az elmúlt évben a néppárti képviselők, amelyek elítélték Magyarországot.
„Az elmúlt öt évben tizenegy, Magyarország ellen szóló állásfoglalás volt, amelyeket egyébként nagy többséggel megszavaztak a Néppárthoz tartozó képviselők, ami épp azt jelzi, hogy az Európai Néppárt hogyan fordít hátat korábbi szövetségeseinek, és hogyan próbál nyomást gyakorolni Magyarországra. Az, hogy Magyar Péterhez ilyen szinten próbálnak igazodni, rokonlelket látnak benne, aki osztja a háborúval, a migrációval és igazából a globalizmussal is kapcsolatos nézeteiket, azt tükrözi, hogy mennyire próbálják a mostani magyar kormánypártokat elszigetelni és egyfajta fekete bárányként bemutatni az Európai Unióban és a nemzetközi színtéren egyaránt” – mondta Lajkó Fanni.
Ennek ellenére Magyarországnak komoly lehetőség az uniós elnökség, amelynek fő feladatvállalásai közé tartozik a versenyképesség növelése, a védelmi politika megerősítése, az illegális migráció megfékezése, a kohéziós támogatások jövőjének alakítása, a fenntartható mezőgazdaság előremozdítása, a demográfiai kihívások kezelése és az uniós bővítés képviselete – tette hozzá az Alapjogokért Központ elemzője.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
