Több száz új víztározó és vízvisszatartó rendszer létrehozására lesz ugyanakkor szükség.
Somosi Zoltán, a Klímapolitikai Intézet kutatója az InfoRádióban elmondta: hosszú idő után jó hírekkel szolgálhat a vízmegtartás, a 2023-ban elkezdődött, 2027-ig tartó „Vizet a tájba” programnak ugyanis már láthatóak az eredményei. A 2025-ös évben már 512 millió köbméter vizet sikerült eltározni a földekben, feltöltve a vízkészletet, illetve közel 900 gazda 25 ezer hektárnyi földet ajánlott fel vízvisszatartásra.
Globális szinten is látható az éghajlatváltozás és a csapadékos időszakok eltolódása, ami egyaránt gondot érinti a fejlődő és a fejlett országokat – emelte ki. Európában a magyar kormány az elsők között észlelte ezt, velünk egy időben Spanyolország például egy 22 milliárd eurós programot jelentett be, azóta pedig már láthatóak hasonló programok Olaszországban és Portugáliában is.
Magyarországon a nyári, június elejétől augusztus végéig tartó időszakban kifejezetten, 40 százalékkal csökkent az eső és a csapadék mennyisége az 1990-es évek óta, pedig ez a mezőgazdaság szempontjából az egyik legfontosabb időszak lenne. A csapadék áttolódott az enyhébb telekre, amikor ilyen mértékben nem lenne rá szükség – mondta Somosi Zoltán.
Hozzátette: folytatni kell a most megkezdett lépéseket, több száz új víztározó és vízvisszatartó rendszer létrehozására lesz szükség, illetve a meglévőek fejlesztésére. Ezek lehetnek tározók, holtágak, halastavak. A lényeg mindössze az, hogy hatékonyabban jusson el a földekre a víz. Magyarország vízmegtartásban évtizedeken át gyenge volt, mostanra már százalékosan jobb arányban állunk.
10-15 éve még a vizek 85 százaléka átfolyt Magyarországon, a legújabb adatok szerint ezt 50 százalék alá tudtuk szorítani
– emelte ki a kutató.
Fontos a mezőgazdasági területek vízhez jutásán kívül a talajvíz szintjének növelése is, hiszen az évek óta csökken. Egyre nehezebben érik el a növények gyökerei a vizet, illetve a meglévő kutak is részben kiszáradtak.
Hangsúlyozta, Magyarországon elsősorban a Dél-Alföld, illetve a Duna-Tisza köze a leginkább érintett, itt a legsúlyosabbak az aszályok. Vannak viszont olyan térségek is az országban, ahol jobb folyamatok zajlanak, ugyanis ott nyáron is 180-230 milliméter eső esik, szemben az országos átlag 110 milliméterrel.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
