A világon egyedül Ukrajna nem ítélte el a békés polgárok legyilkolását a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központban – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.
„Gyakorlatilag az egész világ határozottan elítélte a terrortámadást. A nyugatiak is bekapcsolódtak a világméretű kórusba. Egyetlen ország kivételével. Bolygónkon egyetlen ország ment az ellenkező irányba. Nem biztos, hogy országról és államról kell beszélnünk. Beszéljünk inkább a kijevi rezsimről” – mondta.
A szóvivő állásfoglalása szerint a közösségi média ukrán szegmensében cinikus és kárörvendő kommentek jelentek meg, de az amerikai platformok nem törölték őket.
Zaharova válaszolt a litván és észt külügyminiszternek a terrortámadásra adott reagálására is. A litván Gabrielius Landsbergis közvetlenül a tragédia után arról írt a közösségi oldalán, hogy a történtek után sem szabad elveszíteni a fókuszból Oroszországot, Vilnius pedig csak szombat délben fejezte ki részvétét „a terror minden áldozatának”, de akkor sem tett említést a pénteki krasznogorszki mészárlásról. Az észt Margus Tsahkna a történteket azzal hozta összefüggésbe, hogy az orosz vezetés „szomszédos országok meghódítására” törekszik, és Tallinn is csak szombaton adott hangot a terror elfogadhatatlanságának.
„Ön nem a fókuszt nem akarja elveszíteni, ön a célpontot nem akarja elveszíteni. Ez igen, de akkor így is kell beszélni” – mondta Zaharova Landsbergis nyilatkozatáról, amely szerinte minden határt átlépett.
„Eddig sem voltak különösebb illúzióink azzal kapcsolatban, hogy az észt külügyminiszter híján van a józan észnek és a lelkiismeretnek, de a legutóbbi kijelentései kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy mennyire épeszű, és minden rendben van-e a fejével” – nyilatkozott Zaharova.
Úgy vélekedett, hogy az amerikai „szatelliták” részvétnyilvánító nyilatkozatai csak washingtoni „legyintés” után hangzottak el. Álláspontja szerint a nyugati országok által március elején közzétett figyelmeztetések a terrortámadások veszélyéről azt mutatják, hogy hírszerző szolgálataiknak voltak bizonyos információik a lehetséges terrortámadásokról.
Emmanuel Macron francia elnök azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint Párizs a terrorellenes együttműködés megerősítését javasolta Moszkvának, Zaharova azt mondta, hogy az orosz külügyminisztérium erre nem kapott konkrét felhívást. A szóvivő szerint ha Franciaország érdekelt lenne a terrorizmus elleni küzdelemben, akkor fel kellene hagynia Kijev katonai támogatásával.
Alekszej Puskov orosz szenátor és Dmitrij Szviscsev képviselő szerdán a médiában méltatta, hogy a Marseille-ben kedden megrendezett Franciaország-Chile barátságos labdarúgó-mérkőzés előtt a stadionban egyperces néma tiszteletadással emlékeztek meg a krasznogorszki terrortámadás áldozatairól.
Kirill, az orosz ortodox egyház pátriárkája az Orosz Népi Világtanács moszkvai kongresszusán szerdán egyértelműnek nevezte, hogy a krasznogorszki terrortámadás azt a célt szolgálta, hogy vallási és etnikai viszályt szítson Oroszországban. Úgy vélekedett, hogy Moszkva rosszakarói „megpróbálták kihasználni a migrációs helyzettel kapcsolatos belső problémákat, hogy kiélezzék az interetnikus viszonyokat”, egyebek között a radikális iszlamista tényező segítségével”.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy parlamenti képviselők egy csoportja felkérte: vizsgálja meg, milyen módon szervez, finanszíroz és hajt végre az Egyesült Államok és több más nyugati ország terrortámadásokat Oroszország ellen. A hatóság közölte, hogy ennek eleget fog tenni.
A Crocus City Hall elleni pénteki terrortámadás halálos áldozatainak száma szerdára 140-re emelkedett, a sebesülteké pedig 360-ra. Az illetékes hatóságok szerint egy válságos állapotban lévő sebesült elhunyt a kórházban, az újonnan regisztrált sebesültek pedig napokkal azt követően jelentkeztek orvosnál, hogy a pánik során elmenekültek a megtámadott kulturális központból. Az SZK szerint 143 eltűntről is érkezett bejelentés.
A Nyomozó Bizottság közölte, hogy eddig 84 holttestet azonosítottak, köztük öt gyermekét. Utóbbiak életkora 9 és 16 év közötti volt. Négy sebesült állapota válságos, tizenkilencé – köztük három gyereké – súlyos. Harmincnégy páciens állapota közepesen súlyos, 23-at pedig elengedni készülnek a kórházból.
Zaharova a sajtótájékoztatón kitért a Szkripal-ügyre is, és elmondta, hogy a brit külügyminisztérium hat év után válaszlevelet küldött egy újabb orosz nagykövetségi jegyzékre Julija Szkripal sorsáról, de ebben Szergej Szkripalról nem tett említést.
Szergej Szkripal és lánya 2018. március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került kórházba Nagy-Britanniában. A férfi korábban az orosz katonai hírszerzés ezredese volt, és kettős ügynökként tíz éven át dolgozott a brit külső hírszerzésnek is. Brit álláspont szerint idegméreggel Oroszország próbálta meg meggyilkoltatni őket, de Moszkva ezt visszautasította.
A szóvivő szerint a „megkésett” hivatalos válasz szerint Julija Szkripal tudomásul vette, de elutasította a felajánlott orosz konzuli segítséget.
„Szeretném megkérdezni a briteket: kérem, mondják meg, hogy (Szergej Szkripal) él-e még? Legalább ezt meg tudják mondani?” – tette fel a kérdést Zaharova.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
