Közvitára bocsátotta a kormány a költségvetési hiány csökkentése érdekében bevezetendő adóügyi intézkedések tervezetét: a Ciolacu-kabinet forgalmi adót vetne ki a bankokra és nagyvállalatokra, az úgynevezett mikrovállalkozásokra, valamint részlegesen megszüntetné több ágazat adókedvezményeit. Az RMDSZ az önkormányzatiság elvét sértő, elfogadhatatlan improvizációnak tartja a tervezetet, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pedig bejelentette, bizalmatlansági indítványt fog benyújtani a deficitcsökkentő intézkedések miatt.
Adóemelések, különadók
A pénzügyminisztérium honlapján kedden közzétett tervezet szerint az árbevétel 1 százalékával megegyező adót azon vállalatoknak kell majd fizetniük, melyeknek éves bevételei meghaladják az 50 millió eurót. Az új adónemet a bankoknak is fizetniük kell.
Forgalmi adót kell fizetniük a mikrovállalkozásoknak (félmillió eurónál kisebb éves forgalmú kis és közepes vállalkozások) is. Ha az éves árbevételük nem haladja meg a 60 ezer eurót, akkor az adókulcs 1 százalék, a küszöbérték fölött pedig 3 százalék.
Megszűnő kedvezmények
Korlátozná a kormány a támogatott ágazatok munkavállalóinak adómentességét is. Jelenleg a programozók mentesülnek a 10 százalékos személyi jövedelemadó fizetése alól, az építőipari, mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozóktól pedig a bruttó bér szintén 10 százalékát kitevő egészségbiztosítási hozzájárulást sem vonják. A közvitára bocsátott tervezet értelmében az adómentesség csak a bruttó 10 ezer lej alatti bérek esetében marad érvényben, az ezen összeget meghaladó jövedelem adóköteles.
Különadó bevezetését irányozza elő a kormány az 500 ezer eurónál értékesebb ingatlanok és a 75 ezer eurónál többet érő személygépkocsik esetében, és szűkíteni kívánja az üdülési utalványokra jogosultak körét. Csak azok a közalkalmazottak lennének jogosultak erre a juttatásra, akiknek a nettó bére nem éri el a 8 ezer lejt. Ezzel párhuzamosan 1600 lejre nő az üdülési utalványok értéke, melyek után fizetni kell majd a bruttó érték 10 százalékával megegyező egészségbiztosítási hozzájárulást.
Teljes improvizáció
Az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciójának együttes ülését kedden Marcel Ciolacu miniszterelnök is felkereste Marcel Boloș pénzügyminiszter társaságában, hogy megszerezze a június óta ellenzékben lévő szövetség támogatását a pénzügyminisztérium honlapján közvitára bocsátott tervezethez. Az RMDSZ törvényhozói azonban jelezték: elfogadhatatlannak tartják azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érintik az önkormányzatokat, sértik a szubszidiaritás, az önkormányzatiság és a helyi autonómia elvét, teljesítménymércét szabnak a helyi választottaknak, továbbá összevonnák a kulturális intézményeket. „A kormány nem szabhatja meg, hogy a helyi költségvetésből mennyit lehet költeni kulturális, szabadidős, egyházi vagy szociális intézményekre és programokra, és azt sem szabhatja meg, hogy milyen intézményeket von össze” – idézte az RMDSZ hírlevele Kelemen Hunor szövetségi elnököt.
A találkozó után újságíróknak nyilatkozva az RMDSZ elnöke teljes improvizációnak minősítette azokat az intézkedéseket is, amelyek nem az önkormányzatokra vonatkoznak. Ha az akkori koalíciós partnerek tavaly elfogadták volna az RMDSZ javaslatait az egyszázalékos forgalmi adó bevezetéséről a nagy cégek és bankok esetében, ma a költségvetési hiány jóval kisebb lenne – állítja Kelemen Hunor, aki jelezte: az RMDSZ írásban is elküldi a kormánynak a javaslatait, és elvárja, hogy vegye figyelembe azokat a tervezet véglegesítésénél.
Marcel Ciolacu viszont a találkozó után kijelentette, beszélgetőpartnerei nem zárkóztak el kategorikusan az intézkedések támogatásától, és módosító javaslatokat sem nyújtottak be a tervezethez.
Parlamenti matematika
A bukaresti média szerint a miniszterelnök azért konzultált az ellenzéki RMDSZ-szel a költségvetési deficit csökkentését célzó intézkedéscsomagról, mert a tervezetet kormányzati felelősségvállalással, vagyis mandátumát kockára téve részletes parlamenti vita nélkül akarja hatályba léptetni. Az ilyen módon beterjesztett tervezetek automatikusan elfogadottnak minősülnek, hatályba lépésüket pedig csak a kormány megbuktatásával akadályozhatja meg a törvényhozás. A jelenlegi erőviszonyok szerint a Ciolacu vezette Szociáldemokrata Pártnak (PSD) és koalíciós partnerének, a Nicolae Ciucă vezette Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) a nem magyar nemzeti kisebbségek frakciójával együtt kényelmes többsége van a parlamentben, de Ciolacu az RMDSZ támogatásával akár a bizalmatlansági indítvány beterjesztését is elkerülheti. A magyar törvényhozók nélkül ugyanis az ellenzék csak akkor tudna ehhez megfelelő számú aláírást összegyűjteni, ha a centrista Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) összefogna a nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR).
Próbálkozik az USR
Cătălin Drulă, az USR elnöke szerint a kormány a tervezett deficitcsökkentő intézkedésekkel súlyos csapást mér a román gazdaságra, a vállalkozókra, a szabadfoglalkozásúakra csak azért, hogy biztosítsa a PSD és a PNL politikai klientúrájának ígért előnyöket, fizetni tudja a különnyugdíjakat és fenntartsa a zsíros állami állásokat, ezért pártja bizalmatlansági indítványt fog benyújtani a kormány ellen. Drulă azt mondta, Kelemen Hunor nyilatkozata alapján az RMDSZ is fontolgatja, hogy aláírja a bizalmatlansági indítványt.
Az USR „minden parlamenti demokratikus erőt” mozgósítani fog az indítvány támogatása érdekében, a tárgyalásokból viszont kihagyja az AUR-t, mert nem hajlandó „a parlament szélsőségeseivel” tárgyalni – jelentette ki az USR elnöke. Elismerte ugyanakkor, hogy az indítványnak nincs esélye célba érni a Nemzeti Liberális Párt támogatása nélkül, tehát „valószínűleg nem fog átmenni”. Arra a kérdésre, hogy ismeretei szerint egyes liberális törvényhozók is támogatni fogják-e a bizalmatlansági indítványt, Drulă azt felelte: „Igen. Sajnos nem annyian, hogy átmenjen, de a jelek szerint igen.”
Igazíthatnak az intézkedéseken
Az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek parlamenti frakcióival történt találkozó után Marcel Boloş pénzügyminiszter közölte, becsléseik szerint a kiadások csökkentésére és az adócsalás megelőzésére irányuló intézkedések mintegy 22 milliárd lejes pluszbevételt jelentenének 2024-ben az államkasszának. Arra a felvetésre, hogy ez sokkal kevesebb az eredetileg becsültnél, a miniszter azt mondta, ez várható volt, ugyanis próbáltak úgy eljárni, hogy óvják a lakosságot és az üzleti szférát. A módosítások hatásai és az ország pénzügyi fenntarthatóságának alakulása függvényében a jövőben igazíthatnak az intézkedéseken, ha erre szükség lesz – tette hozzá.
Ezeknek az intézkedéseknek a hatásaitól és az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetésektől függ az államháztartási hiány alakulása is – mondta Boloş. Rámutatott, ha elfogadják a tervezetet, nőnek a költségvetési bevételek, ugyanakkor igyekeznek kordában tartani a kiadásokat. „A deficit nem fogja meghaladni a bruttó hazai termék (GDP) 5,5 százalékát” – szögezte le.
Megkérdezték tőle az újságírók, hogy hozzávetőlegesen hány állás szűnik meg a közszférában a tervezett intézkedések nyomán. A miniszter azt mondta, maximum 204 ezer betöltetlen álláshely megszűnésével számolnak, de „ez a kivételek listájának hosszúságától is függ”.
A tárcavezető elmondta továbbá, hogy a kulturális intézményeket valószínűleg nem fogják érinteni az intézmények átszervezésére, összevonására vonatkozó új szabályok. „Igazságtalan lenne a kulturális ágazattal szemben, ha ezeken a posztokon próbálnánk meg spórolni” – fogalmazott.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
