Kerekasztal-beszélgetés zajlott pénteken a Gombaszögi Nyári Táboran, ahol Közép-Európa konzervatív víziója az Európai Unióban címmel Németh Zsolttal, az magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnökével, Feledy Botond politológus-szakújságíróval és Mózes Szabolccsal, a Szövetség alelnökével beszélgetett kollégánk, Somogyi Szilárd.
Mint elhangzott, az idő során bizonyos fogalmak, mint a konzervativizmus egy elég jelentős tartalmi változáson mentek át. Németh Zsolt kifejtette, nemcsak maga a konzervativizmus fogalma változott meg, hanem annak változatai is kialakultak, amelyek egymás mellett élnek. A pragmatikus konzervativizmus szerint fontos az egyén, az állam, a nemzet és az egyház viszonya. Ezen dimenziók mentén lehet megragadni, hogy mitől működőképes a pragmatikus konzervativizmus, amit ma Magyarországon és részben Lengyelországban láthatunk.
Feledy Botond elmondta, a 27 uniós tagállam esetében ugyanennyi fajta konzervatív attitűdöt lehet látni, nincs geopolitikai kötöttségtől mentes konzervativizmus. Ahogy a nemzeti érdeket is meghatározza a térképen elfoglalt hely, úgy a konzervatív attitűd irányait is. A törésvonalak a politikai dinamikában inkább a mainstream és a nem mainstrem pártok között húzódnak, és következő EP-választás is erről fog szólni – fejtette ki hozzátéve, most az a kérdés, a válság hogyan fogja a spektrum két szélét megerősíteni.
Mózes Szabolcs szerint mindezt szlovákiai magyar szemszögből egyrészt determinálja a geopolitikai valóság, de a kisebbségi lét tapasztalatai, kontextusai, kiindulópontjai is. Rámutatott, az elmúlt 30 évben Közép-Európában a választásokon klasszikus bal-jobb, liberális-konzervatív ellentét volt, nálunk előbb a mečiarizmus, majd a Fico-rendszerrel szembeni meghatározás volt jellemző, ami egy tárborba hozta össze a konzervatív és a liberális erőket.
A klímavédelem és a digitalizáció kapcsán Németh Zsolt hangsúlyozta, a zöld kérdések nem a baloldal, a liberális oldal privilégiumai. Rámutatott, Magyarország élvonalbeli eredményeket tudott felmutatni ezen a területen, akárcsak a digitalizáció területén.
A védelmi kérdések a kapcsán Feledy Botond megjegyezte, a geopolitika ebbe is beleszól, de vannak pillanatok, amikor az egység erősebben megszülethet, bár az Európai Unió számtalan lehetőséget hagyott ki abban, hogy egységet teremtsen. A mostani helyzetben előfordulhat, hogy az energiaválság miatt nem Ukrajnán, hanem ismét a saját problémáinkon, az egyes tagállamok problémáin lesz a hangsúly, ami az egységre sem feltétlenül fog jótékonyan hatni. Most van egy politikai lendület, hogy bátrabb döntések szülessenek, de néhány stratégiai dokumentum nem fogja megoldani az egység kérdését – mondta.
Az egység kérdését kisebb közösségre, a Szövetség pártra vetítve Mózes Szabolcs elmondta, a felvidéki magyar közösség értékrendileg ugyanolyan megosztott, mint a magyarországi vagy az erdélyi magyar közösség, nehéz megmondani, mekkora hányadot tesznek ki a konzervatív beállítottságú emberek. Egy egységpárt akkor lehet sikeres, ha mindenkit képvisel, s ezt úgy lehet elérni, ha olyan témákra koncentrál, ami mindenkit érint – fejtette ki hozzátéve, ilyen lehet a már említett zöldpolitika vagy a digitalizáció.
Az orosz-ukrán háború, a biztonságpolitika kapcsán Feledy Botond elmondta, az EU természetéhez, a 27-tagú közösséghez képest sikeres válaszsorozat volt a hat szankciós csomag és az, hogy a hetedikről folynak a tárgyalások. Ugyanakkor rámutatott, hogy Európa immunrendszere nagyon rossz állapotban volt, az orosz és a kínai penetrációra, terjeszkedésre adott válaszok nagyon gyengék voltak, ha voltak egyáltalán. Ez most tematizálható lett. Kialakult a párbeszéd, hogy mi lesz Európa stratégiai víziója, beszélni kezdtünk egy perspektivikus, geopolitikai Európáról, ami eddig nagyon hiányzott.
Németh Zsolt is hangsúlyozta a hat szankciós csomag kapcsán kialakult egyetértés fontosságát, s nagy sikernek nevezte, hogy olajkérdésben a magyar érdeket sikerült érvényesíteni, és bízik benne, hogy ez a gáz vonatkozásában is sikerül, ugyanis a kibontakozó európai gazdasági válság nem függetleníthető ettől.
Mint mondta, az elmúlt években a válságok során nem mindig az ésszerű megfontolások kerekedtek felül, hanem sokszor a megszokott pályákon lendültek tovább a dolgok, egyfajta rutin szerint, nem a probléma megoldását keresték pragmatikus úton, hanem ideológiák feszültek egymásnak. „Kulcskérdés, hogy az Európai Unió képes-lesz-e észszerűen tovább haladni a hatos szankciós csomag kompromisszumainak útján” – húzta alá.
Hozzátette, a háború kapcsán a törésvonal nem Nyugat- és Közé-Európa között van, hiszen Magyarország közelebb áll az európai mainstreamhez, viszont van egy Európán kívüli, angolszász álláspont, amit leginkább a lengyelek és a balti államok képviselnek. „Fontos kérdés, képesek leszünk-e arra, hogy egységesen lépjünk fel a mielőbbi fegyverszünet és a békefolyamat megkezdése irányába egy megsokszorozott diplomáciai erőfeszítéssel vagy nem. Ez nagy mértékben befolyásolhatja Közép-Európa, illetve Európa hosszútávú jövőjét” – mondta Németh Zsolt.
Kérdésre válaszolva, miszerint a háború kapcsán a magyar politika miért lóg ki a közép-európai államok sorából, Német Zsolt hangsúlyozta, a magyar országgyűlés, a magyar politikum az első pillanattól világossá tette, hogy elítéli az orosz agressziót, ahogy azt is, hogy támogatja Ukrajnát mint áldozatot. Ugyanakkor voltak különbségek a térségen belül, főleg az energetika, a gázellátás terén. Ennek kapcsán leszögezte, Magyarország nem csatlakozhat egy olyan szankciós politikához, ami nagyobb mértékben hátrányosan fogja érinteni. A logikus magyar érvelésnek köszönhetően létrejött egy megállapodás, megszületett a hatos szankciós csomag. „Ez a megállapodás megszületett, létrejött egy összeurópai álláspont, amely Magyarországnak, Csehországnak, Szlovákiának mint tengeri kijárattal nem rendelkező országoknak mentességet biztosít” – mutatott rá.
A másik töréspontnak a fegyverszállítást nevezte. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy az elmúlt években kialakult nehéz magyar-ukrán politikai helyzetet, a nyitott kérdéseket a háborúra való tekintettel „zárójelbe tették”. Ezt a politikát az ukrán vezetés is visszaigazolta, az ukrán elnök telefonon kereste meg a magyar miniszerelnököt, megköszönte neki a humanitárius támogatást. „Az igazi törésvonal azok között van, akik azt gondolják, a háborút folytatni kell és helyre kel tenni Oroszországot, illetőleg azok között, akik azt mondják, az áldozatok száma katasztrofális. Az a kérdés, nem látjuk-e elérkezettek az időt, hogy egy nagyon határozott diplomáciai fellépéssel immár ne a tábornokok, hanem a diplomaták alakítsák a konfliktus jövőjét”.
Mint mondta, nagyfokú geopolitikai átrendeződés szemtanúi lehetünk. Érzékelhető, hogy Oroszország, Kína, az Egyesült Államok és Európa teljesen új helyzetben találta magát. Európa pedig nagy nyomás alatt van, már most, rövid távon a háború egyik legkomolyabb vesztese lehet. „El kell kerülni, hogy Közép-Európát maga alá temesse a háború” – szögezte le Német Zsolt hozzáfűzve, ebben is fontos szerepet játszhatnak a V4-ek.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
