Templombúcsút ünnepelt a pécsszabolcsi egyházközség közössége október 8-án. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Gál Péter plébános, szónoka pedig a helyi hagyomány szerint ebben az esztendőben is Bíró László nyugalmazott tábori püspök volt.
Magyarok Nagyasszonya ünnepe annak állít emléket, hogy Szent István halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. A felajánlás óta Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát, XIII. Leó pápa pedig 1896-ban külön ünnepként való tartását engedélyezte a magyar nép számára.
Pécsszabolcs egykor önálló község volt, ma Pécshez tartozó településrész. Az 1912-ben Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt templom búcsújához kapcsolódó hagyomány, hogy mindig egy püspököt hívnak meg az ünnepre, az utóbbi időben a legtöbbször Bíró László nyugalmazott tábori püspök volt a szentmise szónoka.
Az evangélium az angyali üdvözlet képeit vezette elénk (vö. Lk 1,26–28). Bíró László püspök homíliájában Mária szívének gazdagságáról, kegyelemmel teljes, Istent befogadó szeretetéről beszélt, kiemelve, hogy amikor a Szűzanyát mint a Magyarok Nagyasszonyát ünnepeljük, akkor történelmünk eleire, különösen Szent Istvánra gondolunk.
Szent István ugyanazt a gesztust tette halála előtt, mint amelyet Krisztus maga is használt a kereszten: a mozdulatlanságig oda van feszítve a kereszthez, teljesen le van mezítelenítve, nincs senkije, semmije, de mégis van egy különleges gazdagsága, hiszen a kereszt alatt ott áll az édesanyja, Mária. Amikor már semmije sincsen Jézusnak, akkor az édesanyját nekünk ajándékozza. Szent István ugyanezt tette. Végső napjai közelegnek 1038-ban. Fiait sorban eltemette, nincs utód, aki tovább vinné ennek a nemzetnek a sorsát, ezért utolsó gesztusával odaadja nekünk védasszonyul a Szűzanyát, akire rábízza országát.
Innen ered a Magyarok Nagyasszonya-tisztelet – magyarázta Bíró László.
De felvetődhet a kérdés: jogos-e nekünk, magyaroknak kisajátítanunk a Szűzanyát, Magyarok Nagyasszonyának nevezni őt? Elvehetjük-e más nemzetektől őt? – tette fel a kérdést a szónok. – Prohászka Ottokár pap, teológus, egyházi író szerint jogos a Szűzanyát a Magyarok Nagyasszonyának nevezni, mert minden nemzet más és más történelmi helyzetben imádkozott a Szűzanyához.
Olyan Európában élünk, amely már nem a nemzetek Európája akar lenni, hanem egy nagy olvasztótégely, amely elnyeli a nemzeteket. Egy globalizált Európává akar válni. Ezért is jó ünnepelni a Magyarok Nagyasszonyát, akinek az ünnepe arra hív bennünket, hogy szítsuk fel magunkban a hazaszeretetet, amely felmenőinkben még megvolt.
Mi a hazaszeretet, amire a mai ünnep hív? – tette fel a kérdést a szónok. – A hazaszeretet a negyedik parancsnak – „Tiszteld anyádat és apádat” – a kiterjesztése. Szeretni a hazát olyasmi, mint szeretni a szüleinket.
– mutatott rá beszédében Bíró László püspök, majd kiemelte: volt olyan politikai vezetés, mely uszította az anyaországot a határon túliak ellen, akik pedig épp olyan magyarok, mint mi. Kell, hogy megszülessen bennünk, újraéledjen bennünk a hazaszeretet! Nem szabad elfelejtenünk. Beszélnünk kell gyermekeinknek, unokáinknak erről az értékről, hogy ne szűnjünk meg magyarnak lenni ebben a kaotikus összevisszaságban, amelyet a politika szít.
De mit jelent konkrétan ma, 2023-ban szeretni a hazát? Elsőnek említeném: ragaszkodni Istenhez, nem elengedni Istent – emelte ki a nyugalmazott tábori püspök. – A másik: ragaszkodni az igazsághoz, a jósághoz, a szépséghez és a családhoz. XVI. Benedek pápa hirdette nagyon nagy bölcsességgel, ha az ember meghallja az igazságot, ragaszkodik hozzá, és azt cselekszi, akkor jó ember lesz. És ha jó lesz, akkor szép is lesz. Mert az igazságból jóság fakad, a jóságból pedig szépség és remény.
A Jelenések könyvében van egy kép, amelyet egyszerre alkalmaz az Egyházra meg a Szűzanyára is a bibliatudomány: „Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony; öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona” (Jel 12,1). Egyes ábrázolásokon lába alatt a hold, más ábrázolásokban a kígyó. Ez az asszony a remény Szűzanyja, Magyarok Nagyasszonya, a remény asszonya, aki eltapossa a kígyó fejét. Minket, magyarokat most is a reményre hív. Ha ragaszkodunk hozzá és az ő Szent Fiához, akkor a Magyarok Nagyasszonyának gyermekei vagyunk, és a jövő épül általunk – zárta ünnepi szentbeszédét Bíró László püspök Pécsszabolcson, a Magyarok Nagyasszonya-templomban.
Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
