Bukaresti kormányzati partnerei és a román államfő az együttműködés fontosságát hangsúlyozó üzenetekkel üdvözölték pénteken Temesváron az RMDSZ kongresszusán. A szövetség kétnapos, 16. kongresszusa 800 küldött és mintegy 150 meghívott részvételével köszöntőbeszédekkel kezdődött pénteken. A szombati programban az elnöki beszámoló és a tisztújítás szerepel, illetve az RMDSZ 2023-2030 időszakra vonatkozó programjának elfogadása. Az 1989 decemberében alakult érdekvédelmi szövetség elnöki tisztségére egyedüli jelöltként az RMDSZ-t 12 éve vezető Kelemen Hunor pályázik.
A stabilitás pólusa
Nicolae Ciucă miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt vezetője a stabilitás pólusának nevezte az RMDSZ-t, és politikusai professzionalizmusát méltatta. Szerinte a bukaresti koalíciós kormánynak azáltal sikerült minden korábbinál több külföldi befektetést behoznia az országba, illetve az eddigieknél nagyobb arányban lehívni az uniós támogatásokat, hogy a mértéktartás vezérelte, és kerülte a szélsőségességet. „A politikusok közös felelőssége, hogy állást foglaljanak az etnikum, a gazdaság, az identitás, vagy a vallás terén megnyilvánuló szélsőségesség térnyerése ellen” – hangoztatta a liberális politikus. Bár kongresszusi üdvözletében Nicolae Ciucă nem tért ki arra, hogy az RMDSZ a koalíciós megállapodás által előírt, egy-két hónapon belül esedékes miniszterelnök-csere után is kormányon maradhat-e, érkezésekor, az újságírók erre vonatkozó kérdésére azt mondta: „koalíciós partnerek vagyunk”.
Marcel Ciolacu házelnök, a Szociáldemokrata Párt vezetője leszögezte: ma is korrekt döntésnek tartja, hogy a 2021-ben megalakult nagykoalícióba az RMDSZ-t és a (nem magyar) nemzeti kisebbségek frakcióját is bevonták. Kifejezte abbéli reményét, hogy folytatják a közös munkát, együtt viszik véghez az államapparátus tovább nem halogatható karcsúsítását. A miniszterelnöki tisztség szociáldemokrata várományosa úgy értékelte: az összefogásért minden részt vevő politikai árat fizet, de szerinte egy ekkora erővel, kétharmados többséggel rendelkező koalíciónak semmi mentsége sincs arra, hogy tovább halogassa a reformokat, és ne vessen véget a közpénzek elherdálásának.
„Jonopot” kívánt az elnök is
Klaus Iohannis államfő, akinek az üzenetét Cătălina Galer államtanácsos olvasta fel, nemcsak a magyar közösség sorsát, hanem olykor a román politika irányát befolyásoló felelősségteljes politikai erőként jellemezte és arra kérte az RMDSZ-t, folytassa az állampolgárok javát szolgáló együttműködést a többi párttal. A kormányfőhöz hasonlóan az államelnök is felhívta az RMDSZ-kongresszus küldöttjeinek és meghívottjainak figyelmét az Európában teret nyerő szélsőségesség és populizmus veszélyére és úgy értékelte: minden felelős politikai erőnek védenie kell demokráciát. „Az RMDSZ-nek tudatosítania kell: kiemelt szerepe van abban, hogy Románia megmaradjon az Európa-párti úton. A stabilitás és fejlődés azon is múlik, milyen mértékben tudunk ellenállni a szélsőséges, revizionista irányzatoknak és el tudunk-e hárítani minden mesterséges konfliktusszító próbálkozást” – üzente a magyar pártnak a román államfő.
Nicolae Ciucă és Cseke Attila
A kongresszust Dominic Fritz, a házigazda Temesvár polgármestere is üdvözölte. Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben megválasztott elöljáró megköszönte az RMDSZ-nek, hogy Európa idei kulturális fővárosát választotta kongresszusa helyszínéül, rámutatva, hogy Temesváron otthon van a magyarság, a Bánság sok nemzetiségű fővárosa szegényebb lenne magyar öröksége és jelene nélkül. Fritz felidézte, hogy bő három évtizeddel ezelőtt a román forradalom rendszerváltó lángját egy kis magyar közösség bátorsága lobbantotta fel Temesváron, és ma is időszerűnek nevezte az 1990-es Temesvári Kiáltvány negyedik pontjába foglalt felhívást, amely „átnevelésre” hívta Temesvárra az ország különböző nemzetiségű sovinisztáit, hogy etnikai toleranciát és európai szellemiséget tanuljanak.
Nicolae Păun, a Pro-Europa Roma Párt elnöke Románia második legnépesebb kisebbségének képviselőjeként irigylésre méltónak nevezte az RMDSZ hatékonyságát, gerincességét és a magyarság egységét, és kifejezte készségét az együttműködésre, mert szerinte sok még a teendőjük azoknak, akik Romániában toleráns jövőt akarnak építeni.
Magyarország hídként tekint az erdélyi magyarságra
A megfelelő határon túli magyar partnerek megléte alapvetően befolyásolja a magyar nemzetpolitika eredményességét, és az RMDSZ bizonyította, hogy komoly és megbízható szövetségese a magyar kormánynak – jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz alelnöke. Gál Kinga EP-képviselő hangsúlyozta: az anyaország és kormánya erőforrásként, hídként tekint az erdélyi magyarságra, amely Magyarország és Románia jó kapcsolatának, együttműködésének záloga; közös érdek, hogy a román-magyar kapcsolatok minél gyümölcsözőbbek legyenek. Tolmácsolta a Fidesz és Orbán Viktor pártelnök üdvözletét az erdélyi magyaroknak, és megköszönte nekik, hogy tavaly áprilisban kiálltak a párt mellett. „Kolozsvári születésűként, székelyföldi felmenőkkel mögöttem, jól ismerem a kisebbségi lét valóságát, az erdélyi néplelket, amelyet a történelem megedzett, és amelynek alapvető jellemzője a tartás” – mondta Gál Kinga, aki szerint ez a tartás és az örökös optimizmus a rendszerváltás óta záloga az erdélyi magyarság megmaradásának.
Gál Kinga a Fidesz üzenetét tolmácsolta
Rámutatott, hogy az RMDSZ a romániai pártrendszer egyik legstabilabb pontja, megkerülhetetlen tényező, és talán soha nem volt annyira lényeges a jelenléte a bukaresti kormányzatban, mint most. A magyar kormány partnere az RMDSZ-nek az erdélyi magyarok jövőképéért folytatott küzdelmében, amit a támogatáspolitika, a megemelt oktatási-nevelési támogatás is bizonyít. Gál Kinga emlékeztetett, hogy 2024 választási év Romániában, úgy vélte, fontos, hogy az erdélyi magyarok minél nagyobb számban részt vegyenek ezeken, és hogy „nyertesei legyenek a következő évtizedeknek”.
Testvérgyilkosság helyett testvéri együttműködés
A küldötteket a többi meghívott között a két kisebb erdélyi magyar párt elnöke is köszöntötte. Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke azon reményének adott hangot, hogy az RMDSZ új vezetésével „nem a testvérgyilkosság, hanem a testvéri együttműködés” irányába tudják vezetni szervezeteiket.
Kulcsár-Terza József, a nemrég megalakult Magyar Polgári Erő (MPE) ügyvivő elnöke hangsúlyozta, hogy az új politikai alakulat párbeszédre törekszik. „Legyen verseny, amikor lehetséges, és legyen összefogás, amikor szükséges” – javasolta. Az új párt fő céljának Székelyföld területi autonómiáját nevezte.
A kongresszust levélben Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, miniszterelnök-helyettes, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnök és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is köszöntötte. Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártjának elnöke megköszönte az RMDSZ EP-képviselőinek, hogy a felvidéki magyarok érdekeit is védik, és azt mondta, ők példaként tekintenek a romániai magyar érdekvédelmi szervezetre. Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke azt kívánta, hogy a jelenlévők is megéljék azt az örömöt, amelyet a horvátországi magyarok a schengeni csatlakozással. Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke a legkisebb határon túli magyar közösség üdvözletét adta át.
Antal Árpád: a sikert nem a pozíciók számában mérik
Az RMDSZ-kongresszus résztevevőit az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói és több felsőoktatási intézmény képviselője is köszöntötte. Házigazdaként Molnár András, az RMDSZ Temes megyei elnöke elmondta: a temesvári helyszín üzenetet hordoz, azt, hogy a szövetség hangsúlyosan odafigyel a szórványra. „Ez az odafigyelés garancia, hogy itt a végeken meg tudjuk őrizni nemzeti identitásunkat” – mondta. Antal Árpád, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke szerencsés nemzedék tagjának nevezte magát, mert ugyan tudja, mi a kommunizmus, de egy szabad világban nőtt fel. Emlékeztetett: Temesvár már akkor más volt, mint az ország többi része. A sokszínűség és a közösség szabadságáért való küzdés jellemezte Dózsa Györgytől Tőkés Lászlóig, és mindig a modernség, a fejlődés éllovasa volt. Rámutatott: az elmúlt évtizedben a szövetség szintet lépett a közösségi és társadalmi szolidaritásban, a településfejlesztésben és a kormányzásban is. De a politikai sikert nem a pozíciók számában, hanem az eredményekben mérik, és még sokat kell dolgozni, hogy Románia felzárkózzon a fejlett országokhoz – jelentette ki. (MTI)
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
