Eljött a nagy lakossági spórolás ideje, a családok elkezdték feltölteni tartalékaikat Czímer Gábor2024. 05. 05., v – 18:56 Pozsony |
A látványos eladósodás és a pénzügyi tartalékok felélését követően, eljött a spórolás időszaka. A jegybank adatai szerint a szlovákiai családok elkezdték feltölteni az elmúlt években megcsappant tartalékaikat. Mi áll a háttérben, és mire számíthatunk az elkövetkező időszakban?
A lakosság pénzügyi magatartását tekintve az elmúlt években szélsőséges kilengéseknek lehettünk tanúi. Míg a világjárvány során és az azt megelőző időszakban az alacsony kamatok csábításának engedve sok olyan család is felvett valamilyen hitelt, amelynek erre egyébként semmi szüksége nem lett volna, látványosan növelve a szlovákiai háztartások eladósodottságát, az elmúlt időszak kamatemelései miatt mára megcsappant a hitelfelvétel iránt érdeklődők száma. A világjárványt követő gazdasági fellendülés és az orosz–ukrán háború következtében azonban időközben alaposan megugrottak az árak, a családok többsége pedig – ha fenn akarta tartani az addigi életszínvonalát – kénytelen volt elkölteni az előző években felhalmozott pénzügyi tartalékait. A legfrissebb felmérések szerint azonban – a nagy eladósodás és a tartalékfelélés időszaka után – most újabb trendforduló előtt állunk.
Növekvő betétek
Míg tavaly ősszel még csökkentek a háztartások megtakarításai az előző évhez képest, a szlovák jegybank legfrissebb adatai szerint az idei év elejére fordult a kocka. A háztartások banki megtakarításai januárban 3,5, februárban pedig közel 4%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A legfrissebb adatok így megerősítik az Ozios brókercég közelmúltban elvégzett felmérését, amelyben a szlovákiai háztartások kétharmada jelezte, hogy idén több pénzt szeretne megtakarítani. A családok ugyanis legalább részben kompenzálni szeretnék a megtakarításaik magas infláció miatti zsugorodását.
Hogy egyre több pénzt teszünk félre, az egyrészt annak köszönhető, hogy a bérek ma már gyorsabban nőnek, mint az infláció, vagyis az embereknek több pénzük marad, másrészt a kamatok továbbra is magasabbak, vagyis a megtakarításainkat megéri kamatoztatni. „A jegybank adatai is megerősítik, hogy a kamatok továbbra is nagy motivációt jelentenek, ezek ugyanis a banki betétek esetében az elmúlt év folyamán jelentősen nőttek” – mondta el lapunknak Adam Austera, az Ozios elemzője.
Változó magatartás
Az Ipsos ügynökség tavaly decemberi felmérésében a megkérdezettek kétharmada állította azt, hogy 2024-ben változtatni kíván a pénzügyi és befektetési magatartásán. Ez elsősorban a 2023-as szlovákiai infláció számlájára írható, amely a legmagasabb volt az euróövezetben. Szlovákiában még tavaly decemberben is éves szinten 6,6%-kal emelkedtek az árak, míg az euróövezet átlaga 2,9% volt. A pénzügyi szokásaik módosítását tervezők fele több pénzt szeretne megtakarítani, 46%-uk elsősorban a kiadásait fogná vissza, a 27%-uk pedig több pénzt akar befektetni.
Vonzóbb kamatok
A jegybank azt is megvizsgálta, hogy az elmúlt időszakban mely banki megtakarítási formák iránt csökkent, és melyek iránt nőtt az érdeklődés. Eszerint a legfeljebb három hónapos felmondási idejű lekötött betétek volumene jelentősen csökkent az előző évhez képest (februárban több mint 46%-kal), a kétéves felmondási idejű lekötött betétek összege ugyanakkor meredeken emelkedett (februárban 50,7%-kal). A két évnél hosszabb felmondási idejű betétek iránti érdeklődés csökkent (januárban 13,5%-kal, februárban pedig 7,1%-kal), a folyószámlákon elhelyezett betétek összege pedig gyakorlatilag stagnált. Hozzá kell azonban tenni, hogy mindez valószínűleg nem történt volna meg, ha a hosszú lejáratú betétek kamatlábai nem emelkedtek volna. A FinančnýKompas.sk pénzügyi portál szerint a szlovákiai bankoknál a kétéves betétek átlagos kamatlába az elmúlt év eleji 0,87%-ról idén februárra 1,99%-ra emelkedett.
Mire számíthatunk?
Adam Austera szerint valószínűleg a kamatláb a fő tényező, ha arra keressük a választ, hogy miért változott meg a szlovákiai háztartások banki megtakarításokkal kapcsolatos megítélése. Hogy mire számíthatunk az elkövetkező időszakban, az az elemző szerint így az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikájától függ. Az eurózónás alapkamat tavaly szeptember óta 4,5%-on áll, vagyis azóta nem módosítottak rajta. Tekintettel arra, hogy az eurózóna inflációs rátája visszatért a 2 százalékos célértékhez, az elemzői várakozások szerint az EKB hamarosan csökkentheti az alapkamatot. A kérdés már csak az, hogy mikortól és milyen gyorsan. „Ha már az idei év folyamán jelentősebb csökkentésre szánná el magát, akkor a szlovákiai háztartások jelentős része várhatóan arra fog összpontosítani, hogy megtakarításait a bankokból a magasabb hozamú, de egyben kockázatosabb eszközökbe helyezze át, így próbálva kompenzálni a korábbi inflációt” – véli Adam Austera.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
