Korrupcióellenesség

Amikor megindult Bulgáriában a harc 2020 nyarán Bojko Boriszov kormányzata ellen, a fő jelszó az volt, hogy a nép Boriszov „maffiaszerű” és „korrupciós” modellje ellen lázad.

Az eredeti terv szerint: Boriszov megbukik, a korrupt embereket bebörtönzik, s „normális ország” lesz, meg jönnek a „szakértők”.

Az első meglepetés Boriszov lemondása után jött, ugyanis a lemondást követő első választást – 2021 áprilisában – megnyerte Boriszov pártja. Már ekkor kiderült: a Boriszov elleni tüntetések nem élvezik a többség bizalmát.

A második meglepetés: a 2021 áprilisában rendezett választáson a tömegtüntetéseket szervező legaktívabb erő alig 4,7 %-ot kapott, azaz éppen bejutott – Bulgáriában a küszöb 4 % -, hatodik párt lett. Helyette egy Boriszov-ellenes, de a tüntetésekben egyáltalán nem aktív új párt lett a második párt 17 %-kal. Azaz még egy pofon: a nép Boriszov-ellenes része se támogatja masszívan a tömegtüntések szervezőit.

Aztán jött még 6 parlamenti választás, az utolsó tavaly októberben. Az összesen 7 választás – 3 és fél év alatt! -eredménye: vagy egyáltalán nem tudott kormány alakulni, vagy igen, de az is gyorsan bukott – a mostani is erősen bukásesélyes, jelenleg csak az euró bevezetése tartja össze az egészet, ugyanis a bolgár elit nyugatos része az eurózónás tagságot tekinti fő célnak, s van egy bizonyos félelem, hogy ha még idén megbukik a kormány, akkor Frankfurt visszavonja a jövő január 1-re meghirdetett tagságot.

Mivel az eredeti tüntetésszervezők elsüllyedtek a semmiben – a 3. választáson 2021 novemberében már be se jutottak -, gyorsan megalakult egy új erő a köztársasági elnök segítségével, a PP nevű párt (PP = Продължаваме промяната = Folytatjuk a változást), mely a 4. választáson – 2022 októbere – jó eredményt ért el, bár megint Boriszov nyerte ezt a választást is. A PP fő öndefiníciója, hogy „korrupcióellenes”.

Ez persze marhaság, mert a „korrupcióellenes” az nem egy politikai eszme. Viszont a szó súlya hatalmas, hiszen ilyen öndefinícióval nem lehet aztán semmilyen korrupciós gyanúba keveredni.

Most emiatt nagy a vidámság. Egymás után derülnek ki korrupciógyanús ügyek, a PP egyes emberei körül, elsősorban az önkormányzatoknál megválasztott embereik közül. Emiatt a helyzet oda jutott, hogy a párt két társelnöke közül az egyik a napokban kénytelen volt lemondani és kivonulni a közéletből.

Most a bolgár politikai élet 3 táborra oszlik:

Hírdetés

  • a Boriszov-pártiak és ezek valamilyen szintű szövetségesei,
  • a „korrupcióellenesek”,
  • a nacionalisták, szuverenisták.

Boriszovnak nincs miért félnie, mert a „korrupcióellenes” és a szuverenista tábor egymást jobban utálja, mint Boriszovot:

  • a „korrupcióellenesek” szerint a szuverenisták a Kreml hosszú keze, míg Boriszov nem eléggé nyugatos és korrupt,
  • a szuverenisták szerint mind a „korrupcióellenesek”, mind Boriszov a nyugat lakájai, bolgárellenesek, nincs köztük lényegi eltérés,
  • Boriszovék pedig mind a 2 táborral képesek együttműködni konkrét ügyek mentén.

Jelenleg is ez van: a jelenlegi kormány Boriszové – annyi az engedmény, hogy nem ő a kormányfő: kb. mintha Magyarországon Szíjjártó lenne a kormányfő, de a valóságban a döntéseket továbbra is Orbán hozná -, s ez a kormány folyamatosan és sikeresen zsarolja a „korrupcióelleneseket” azzal, hogy „ha nem támogattok minket, akkor Putyin mellett vagytok”.

Hozzá kell tenni, a magyar baloldali sajtó szeret egyenlőségjelet tenni Orbán és Boriszov közé, ez azonban teljesen téves: a vezetési stílus valóban hasonló, de a politikai vonal nagyon más – Boriszov az Európai Liberális Néppárt hű tagja, emiatt is a „korrupcióellenesek” nem tudtak a Néppárthoz csatlakozni, hanem a Renew Europe ultraliberálisokhoz léptek be.

Valójában az egyes nagy európai pártcsaládok rendkívül heterogének, minden országban kicsit eltérőek. Valójában Boriszov pártja és a „korrupcióellenesek” iránya szinte azonos, dehát nem lehetnek azonos európai pártszövetségben, ennyi az egész. 

Talán úgy lehet elmondani ezt, hogy az EP-ben lévő bolgár pártok sok esetben kényszer miatt vannak itt vagy ott:

  • a Néppártban van Boriszov és a „korrupcióellenesek” egyik része (ők ugyanis pártszövetség), alapvetően ezek a Néppárt jobboldalán vannak,
  • a Renew Europe-ban van a mostanában éppen szétesésben lévő török párt, teljesen pragmatikus okokból – ez tűnik „centrumnak” -, s a a „korrupcióellenesek” másik része,
  • a szocialisták persze a szocialista csoportban vannak, abszolút történelmi okokból, de teljesen kilógnak onnan, mert pl. a genderizmust, a homokos jogokat határozottan ellenzik,
  • az egyik Boriszov-ellenes párt – az ITN -, mely 2021-ben egyszer választást is nyert, a konzervatívoknál van, csak azért, mert nem akartak ugyanoda csatlakozni, ahol Boriszov van,
  • az egyetlen, aki a helyén van: az Újjászületés Párt, a szuverenistáknál van, de lehetnének a patriótáknál is, az ok csak annyi, hogy jobbak a kapcsolataik az AFD-fel, mint Le Penékkel, de valójában az utóbbiakkal sincsenek rossz viszonyban.

A jelenlegi kormányzatban a GERB, a szocialisták, s az ITN van jelen – ebből is látható Boriszov ereje, volt ellenzékének egy részét semlegesítette -, de kívülről a török párt is támogatja.


Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »