2012-től kétévente készül jelentés a kisebbségi nyelvhasználat aktuális állapotáról, 2016-tól pedig Bukovszky László közbenjárásával kormányhatározat is kapcsolódik az elemzéshez, amely megoldásokat keres és javaslatokat ad az esetleges hiányosságokra.
A kormány december 29-i ülésén fogadta el a Nemzeti Kisebbségekért Felelős Kormánybiztosi Hivatal 2021-2022-es évre vonatkozó kisebbségi nyelvhasználatról szóló jelentését. A több, mint hatvan kérdést tartalmazó kérdőívet elemző 124 oldal terjedelmű jelentés magába foglalja a törvény értelmében a közigazgatási szerveket és a közigazgatási szervek által létrehozott jogi személyeket, azaz megyéket, önkormányzatokat, községi- és városi hivatalokat, helyi államigazgatási szerveket, és az általuk létrehozott szerveket, mint művelődési-, szociális otthonokat, valamint a múzeumokat.
A kérdőív magába öleli a törvénybe foglalt törvényi kötelességeket. Azok, amelyek szankcionálhatók, azok, amelyek szankció nélkül, de kötelezőek a közigazgatási szervek számára, ugyanakkor azokat a jogokat is, amelyek lehetőségként merülnek fel.
A legutóbbi jelentés érdekessége, hogy bár törvény nem írja elő, de most először, az Igazságügyi Minisztériummal megegyezve próbálták felmérni az ügyészségeken és járásbíróságokon a nyelvi jogok helyzetét. Az eredmény azt mutatja, hogy 2016-tól rendszerszintű munka folyik. Csaknem minden szinten fejlődés érzékelhető, de természetesen vannak olyan területei a nyelvhasználati jognak, amely még mindig problémát jelent.
Ám az állandó jellegű problémák kiküszöbölésére egy szakmai, metodikai tanácsadáson keresztül lehetőség van.
A jelentésből kiderül, hogy az önkormányzatok 17%-nak még mindig nincs kétnyelvű formanyomtatványa, több, mint 15%-uk nem értesíti a kisebbségi lakosokat arról, mik az ő nyelvi jogaik. A kormánybiztos szerint a jelentés megállapítja, hogy kopik a magyar nyelv, a leglátványosabb az önkormányzati ülések magyar nyelvhasználata, ami 10 év alatt 40%-ról 20%-ra csökkent, ugyanakkor a kétnyelvű kommunikáció viszont nőtt, ami 2012-ben minimális volt. A formanyomtatványok igénylése esetében megállapítható, hogy növekedett az igény a lakosok részéről. Elsősorban a kétnyelvű anyanyelvi kivonatok iránt nőtt az érdeklődés, ezek 90%-a magyarlakta településeken figyelhető meg.
A kisebbségi kormánybiztos történelmi sikerként könyveli el, hogy harminc év után létrejön egy pénzügyi támogatási rendszer és a kormány a kétnyelvűséggel járó többletköltségeket bizonyos mértékben az önkormányzatok számára biztosítani fogja.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
