Az Erdéllyel megnövekedett Romániában már a kezdetektől fogva a magyar közösség felszámolása jelentette a mindenkori hatalom legfontosabb célkitűzését, és sajnos, ez ma sincsen másképp.
Éppen ezért kénytelenek vagyunk újból és újból megkongatni a vészharangot, abban reménykedvén, hogy az erdélyi magyarság feleszmél hangjának hallatán, és megvédi önmagát, amíg az ereje még engedi.
A történelem ismétli önmagát, de az egykori események forgatókönyvének ismeretében és következményeinek tudatában ez közös erővel megakadályozható. Sohasem öncélú tehát az emlékezés, és ez a megállapítás Erdélyben hatványozottan érvényes március idusán. Hiszen 1990 óta itt nem csak az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezünk, hanem Marosvásárhely véres tavaszára is. Annak előzményei és napjaink történései pedig kísértetiesen hasonlítanak egymásra, ezért tanácsos párhuzamot vonni közöttük.
Akkor (1990. 02. 04-én), alig néhány héttel a kommunista diktatúra romániai bukása után a magyarok ellen uszító szöveget küldtek szét telexen Marosvásárhelyről a nagyobb városokba, melyben az állítólagos románellenes megnyilvánulásokról tudósítottak. Most azonos tartalmú adásokat sugároznak napi rendszerességgel Székelyföld kapcsán az országos nézettségű bukaresti televízió és rádióadók, illetve cikkeket jelentetnek meg különböző sajtótermékek.
Akkor (1990. 02. 07-én) Marosvásárhelyen megalakult a Vatra Românească, szélsőségesen magyarellenes egyesület, amely rágalmak terjesztésével előkészítette, majd megszervezte és kirobbantotta (1990. 03. 16–20. között) a város magyarságát ért tömeges erőszakcselekményeket. Most román egyesületek és pártok tucatjai nyilatkoznak és tevékenykednek hasonló módon.
Visszatekintve az elmúlt 29 esztendőre, megállapítható, hogy Romániában folyamatos volt a magyarellenes uszítás, és csökkenés helyett fokozódott. Ráadásul mindez a hatalom beleegyezése mellett, a titkosszolgálatok segítségével történt. És a következmények tragikusak ránk nézve, ugyanis Marosvásárhely példájánál maradva, az 1990-ben még többségi (52%) magyar lakosság mára kisebbségi sorsba süllyedt. Megfélemlítve és megalázva tengeti mindennapjait. Ideje lenne hát összezárni, és határozottan fellépni az ellenünk irányuló rágalomhadjárat ellen.
Bedő Zoltán/ Székely Hírmondó
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
