Pünkösdkor a Szentlélek kiáradását ünnepeljük, mely a megújulás és a remény ünnepe, a krisztusi ígéret beteljesülése: „nem hagylak árván titeket”. A Szentlélek ajándékairól Kondé Lajos, a szegedi dóm plébánosa a vele készült és a delmagyar.hu-n közzétett beszélgetésben felhívta a figyelmet azokra az erényekre, melyek által ma is tetten érhető a Lélek munkája.
A pünkösd a keresztény egyház születésnapja. Krisztus feltámadása után ötven nappal a Szentlélek eltöltötte az apostolokat, akik különböző nyelveken kezdték hirdetni az evangéliumot. A szegedi dóm plébánosa, Kondé Lajos hangsúlyozza:
„Ez egy folyamat volt. Jézus feltámadása után többeknek megjelent, hogy megerősítse, valóban ő az, valóban feltámadt. Megjelent Mária Magdolnának, Tamásnak, a tanítványoknak, asszonyok csoportjának. Húsvét után a tanítványokon ugyanis erőt vett a félelem, a bizonytalanság, elhúzódva, összezárva éltek. A pünkösdi esemény hatására azonban kiléptek a világba, és elkezdték hirdetni az örömhírt” – mondta Kondé Lajos. Hozzátette, hogy a fordulatot a Szentlélek ereje idézte elő bennük: a bizonytalanság helyébe bátorságot, a félelem helyébe küldetést adott. „Ez a missziós lelkület, az evangélium hirdetésének feladata azóta is jelen van az Egyházban.”
A pünkösd üzenete ma is megrendítően aktuális: „nem hagylak árván titeket”
A szegedi plébános emlékeztetett, hogy Jézus már kereszthalála előtt beszélt a Szentlélek eljöveteléről. Nem váratlan esemény volt tehát a pünkösd, hanem egy előre megígért találkozás. Jézus azt mondta: „én elmegyek, de elküldöm a vigasztalót”, „eljön a Lélek, aki megerősít benneteket”, „nem hagylak árván titeket, veletek vagyok a világ végezetéig”. A Lélek jelenléte az Egyház működését is élteti, és az ember személyes bátorságát is megerősíti.
A pünkösd egyik legfontosabb üzenete éppen az, hogy az ember nincs magára hagyva. A Szentlélek elsősorban nem látványos csodákban mutatkozik meg, hanem csendes belső erőként: amikor valaki képes újrakezdeni, megbocsátani, kitartani vagy reményt találni egy nehéz élethelyzetben.
Nem varázserő, hanem belső tartás: ezek a Szentlélek ajándékai
A keresztény hagyomány szerint
Ezek nem misztikus képességek, hanem olyan belső erények, amelyek a hétköznapi életben mutatkoznak meg igazán – emelte ki a beszélgetésben a szegedi dóm plébánosa. – A bölcsesség segít különbséget tenni a mulandó és az örök értékek között. Az értelem rávezet arra, hogy a hit nem az ész ellentéte, hanem annak kiteljesedése. A tudomány ajándéka megmutatja, hogy a hit és a tudás egymást erősítve vezet bennünket az igazság megismerésének útján. A tanács eligazít a döntéseinkben és abban, hogyan állítsuk helyes fontossági sorrendbe a feladatainkat. Az erősség kitartást ad a nehézségek idején. A jámborság Isten szeretetéhez és belső szabadsághoz vezet. Az istenfélelem pedig nem rettegést jelent, hanem annak vágyát, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki magunkból és mások javát szolgáljuk.
A Szentlélek munkája ma is látható az emberek életében
Kondé Lajos pasztorális püspöki helynök arról is beszélt, hogy a közelmúltban 18 pappal együtt értelmezték korunk kihívásai tükrében a Szentlélek gyümölcseit. A régi történelmi egyházmegye területéről – Temesvárról és Nagybecskerekről is – érkeztek lelkipásztorok Szegedre. A cél az volt, hogy megfogalmazzák, mit jelenthetnek ezek az ajándékok a 21. század emberének, és hogy a Lélek munkája ma is nagyon konkrét emberi tulajdonságokban válik láthatóvá. Ilyen erény a hűség – az, hogy az ember akkor is kitart a szava mellett, amikor senki sem látja –, valamint a szelídség, amely nem gyengeséget jelent, hanem azt, hogy nem kell mindent azonnal és erőből kierőszakolni. „A mai világban annyiszor elhangzik, hogy akarom. A szelídség éppen arról szól, hogy semmi se legyen izzadságszagú” – fogalmazott a szegedi dóm plébánosa.
A beszélgetés teljes terjedelmében ITT olvasható.
Forrás: Szeged-Csanádi Egyházmegye; delmagyar.hu
Fotó: Karnok Csaba
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
