Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolitát február 27-én, szombaton fogadta Ferenc pápa. A főpásztor a Vatikáni Rádióban beszélt látogatásáról.
Kocsis Fülöp régóta esedékes találkozásra érkezett, hiszen minden keleti, saját jogú egyház vezetőjével a Keleti Kódexben is rögzített módon a pápának kapcsolatot kell tartania. A metropolita úgy látja, éppen Ferenc pápa kevesebb útja miatt fért be a látogatók közé a járványos időszak ellenére.
Bár nem kifejezetten a magyar görögkatolikus egyházra vonatkozik, de Kocsis Fülöp kérésére szóba került a megbeszélésen a kárpátaljai görögkatolikus egyház helyzete is. Mivel tavaly nyáron Milan Šašik püspök elhunyt és jelenleg kormányzó irányítja a munkácsi görögkatolikus egyházmegyét, fölmerült az, hogy mi legyen az egyházmegye sorsa. Erősen érzékelhető az ukrán befolyás, hogy Kárpátalja is egyike legyen az ukrán görögkatolikus egyház nagyérsekségeinek, amennyiben metropóliává válik. A magyar görögkatolikusok, akik viszont többekkel együtt Munkácsra mint anyaegyházmegyére tekintenek, azt szeretnék, ha megőrizné azt az önállóságát, amely történelmileg mindig is a sajátja volt, és ahogyan ma is közvetlenül a pápának van alárendelve. A magyarországi görögkatolikusokhoz hasonlóan vélekednek erről a magukat a munkácsi egyházmegyéből származtató szlovákiai, szerbiai, horvátországi görögkatolikusok, sőt még az amerikaiak, a pittsburgi metropólia is. Hogyha tehát a kárpátaljai egyházmegye előrelép egy fokot és metropóliai egyházzá válik, nagy kérdés, hogy sui iuris, tehát sajátjogú egyházzá válik, továbbra is a Szentszéknek alárendelve, vagy pedig a nagy ukrán görögkatolikus egyház részeként válik metropóliává.
Kocsis Fülöp úgy látja, ez még nyitott kérdés. Ferenc pápa nagyon érdeklődött a főpásztor véleménye iránt. Kocsis Fülöp elmondta, jó volt vele beszélgetni arról, hogy a soknemzetiségű, sok kultúrával rendelkező Kárpátalja bizonyos értelemben mégiscsak sok sajátosságot hordoz, és habár Ukrajnának mint országnak egyértelműen a része, de egyháztanilag igenis különválasztandó, különválasztható.
A Keleti Kódex szabályozza, hogy ötévenként minden keleti egyház tartson gyűlést. A magyarországi görögkatolikus metropólia is készül erre, hiszen a2015-ös létrejötte óta eltelt már ez az öt év. A gyűlsét 2021 tavaszán szerették volna megtartani, de mivel az eucharisztikus kongresszus egy éves eltolása miatt ők is későbbi idpontra csúsztatják ezt: 2022-ben tavasszal vagy ősszel fogják végül megszervezni.
A metropóliai gyűlés kicsit hasonlít az egyházmegyei szinódusokhoz, de technikai szempontból nem ugyanarról van szó – mondta el Kocsis Fülöp, hozzátéve, hogy a keleti egyházban a szinodalitás másképpen jelenik meg, mint a római katolikus egyházban. A szinodalitás nem demokrácia, az egyházban ugyanis szent rend, hierarchia van, ugyanakkor mindenkinek a hangja fontos, mindenkinek a véleményére oda kell figyelni. „Ahogy Benedek atyánk is belevette a regulába, hogy a legfiatalabbon keresztül szól a Szentlélek”, a szinodalitást is úgy lehet közérthetően meghatározni, mint közös figyelmet a Szentlélek szavára.
Kocsis Fülöp arról is beszámolt a pápának, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal (NEK) egyidőben meghívják Európa összes görögkatolikus püspökét Budapestre, egyrészt hogy ők is vegyenek részt a kongresszuson, másrészt pedig hogy ez a negyvenöt-ötven főpásztor külön is találkozzon. A görögkatolikus püspökök egyébként is rendszeresen összegyűlnek, ezeket a kontinens szintű találkozókat Keresztes Szilárd indította útjára húsz évvel ezelőtt. Mindenképpen nagy esemény lesz a NEK keretében az a keleti liturgia, amelynek a főcelebrálására a Damaszkuszban székelő melkita pátriárkát kérték fel közösen Erdő Péter bíborossal – tette hozzá az érsek-metropolita.
A beszélgetés visszahallgatható ITT.
Forrás: Vatikáni Rádió/Hajdúdorogi Főegyházmegye
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
(asz)
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
