Karácsony Gergely a veszélyhelyzeti felhatalmazással élve egyik utolsó egyszemélyi döntéseként Kispestre száműzte az államalapító eredetileg Szent István parkba tervezett szobrát. A június 14-i főpolgármesteri határozattal végérvényesen a XIX. kerületbe került a szent király bronzba öntött alakja, miközben a róla elnevezett XIII. kerületi parkban semmi sem utal rá.
Karácsony Gergely főpolgármester a veszélyhelyzet adta felhatalmazással élve egy személyben úgy döntött, hogy nem az eredetileg tervezett helyszínen, a XIII. kerületi Szent István parkban, hanem Kispesten, a Templom téren állítják fel az államalapító király szobrát – hívta fel a figyelmet a Pestbuda.hu.
Harmath István szobrászművész alkotását a XIX. kerületi Templom téren a Nagyboldogasszony-templom főbejáratának tengelyébe akarták elhelyezni. A helyszín felmérésekor azonban a szobrászművész egy új helyszínre tett javaslatot: a templom főbejáratától délnyugatra eső kisebb zöldszigetre javasolta felállítani alkotását. Döntését elfogadták, a Budapest Galéria állásfoglalásában jelezte, hogy a zöldterületen a turista-jelzőtáblát, a villanyoszlopot és a tűzcsapot át kell helyezni, valamint a zöldterületet rendezni kell, hogy méltó legyen az alkotáshoz és az államalapító emlékéhez.
A Magyar Nemzet korábban már megírta, a Szent István-szobor felállításáról az államalapítóról elnevezett XIII. kerületi, Duna-parti közparkban még 2017 januárjában döntött a Fővárosi Közgyűlés. A Tarlós István vezette főváros úgy határozott, hogy a parkban elbontják Lukács György kommunista politikusnak, a Tanácsköztársaság népbiztosának a szobrát, és az egykori szobor helyéhez közel a Szent István királyt ábrázoló köztéri alkotást állítanak fel.
A döntés ellen a baloldal – közte Karácsony Gergely és pártja, a Párbeszéd – egy emberként tiltakozott, mivel szerintük Lukács a magyar és a nemzetközi filozófiatörténet nagy alakja.
A Budapesti Történeti Múzeum – Budapest Galéria és a fővárosi önkormányzat nyílt, országos pályázatán választották ki Harmath István szobrászművész alkotását, amely az államalapító királyt ábrázolja, és 2019-ben a főváros engedélyt is adott a szobor felállítására.
A bronzszobor elhelyezésével kapcsolatos munkálatok a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján 2019 őszén, az önkormányzati választásokat megelőzően megkezdődtek a Szent István parkban, de az előkészületeket a frissen megválasztott, már balliberális többségű Fővárosi Közgyűlés egyik első döntéseként azonnal felfüggesztette. Karácsony Gergely főpolgármester az előterjesztésében akkor arra hivatkozott, hogy a helyi „civilek” kezdeményezték: vizsgálja felül a szobor tervezett helyét.
Karácsony Gergely úgy fogalmazott: „A vita nem arról szól, hogy lesz-e Szent István-szobor a Szent István parkban, hanem arról, hogy hogyan tudjuk összeegyeztetni az emlékezetpolitikai és a parkhasználók által megfogalmazott szempontokat.”
Eredeti helyén ilyen lett volna az államalapító szobra
A főváros egyeztetést kezdeményezett a füves területet a szent király szobrától féltő XIII. kerületi civil szervezetekkel, közben a Budapest Galéria pedig új szakvéleményt készített, és a parkon belül egy új helyszínre tettek javaslatot. „Az óraparcellának nevezett területen Szent István szobra sem a többi képzőművészeti alkotást nem zavarná, sem a füves részből nem venne el” – mutatott rá akkori állásfoglalásában a Budapest Galéria.
Ennek ellenére 2020 szeptemberében végül mégis olyan előterjesztés került a fővárosi képviselők elé, amely már teljesen új helyszínt, a baloldali vezetésű XIX. kerület Templom terét jelöli ki a Szent István-szobor felállítására.
Dódity Gabriella, a kispesti Fidesz–KDNP frakcióvezetője lapunknak akkor úgy reagált: „elfogadhatatlan a főpolgármester bénázása, hogy kitiltja az államalapító szobrát a Szent István parkból. Egyértelműen ott lenne a helye. Ráadásul Kispesten már található egy mellszobor, amelyet elhanyagolt a baloldali városvezetés”.
Hosszas közgyűlési vita után ezt a javaslatot a képviselők elutasították, azzal, hogy a következő közgyűlésen újra megtárgyalják a szobor elhelyezését. Ehhez képest csak 2021 júniusában került újra napirendre a téma, a főpolgármester a járványhelyzetben elrendelt egyszemélyi felhatalmazása alapján úgy döntött, hogy a Kispesten, a Templom téren állítják fel Harmath István szobrászművész alkotását.
—————————-
Felségárulás
Karácsony Gergely felségárulást követett el: hajléktalanná tette Szent István királyt. Gyáva, gyengekezű zsarnokokra jellemző, alattomos húzással száműzte a főváros szívéből első szent királyunk szobrát, amelyet „vakmerően” a róla elnevezett parkba terveztek elhelyezni még Tarlós István idején – igaz, ott manapság is egészen más szellemiség uralkodik, mégpedig Lukács Györgyé és társaié.
Karácsony Gergely hazudott, mert 2019-ben azt ígérte, hogy lesz „társadalmi” és „emlékezetpolitikai” vita a szoborról, mindenki nyugodjon meg, hisz megtalálják a méltó helyét. Meg is találta egy külváros közparkjában, ugyanis a főpolgármester júniusban, a járványhelyzetben elrendelt egyszemélyi felhatalmazása alapján úgy döntött, hogy Kispesten, a Templom téren állítják fel a szobrot.
Magyarán egy olyan helyen, amelyik semmilyen módon nem kötődik Szent Istvánhoz, sem a kultuszához. Vajon hány érmét dobatott fel a külvárosi, balliberális polgármesterekkel, hogy eldöntsék, végül melyikük nyeli le a királyi békát? Elképzelem, hogy milyen kultikus hely alakul ki a király egész alakos bronzszobra körül Gajda Péter fehér poros kerületében: szipusok alszanak alatta, de talán a szobor jámbor szentként felébred és betakarja a bikarúgásban szenvedőket, csak nehogy felsértse a talpát a szanaszét heverő „tüskékben”. Észrevétlen és jelentéktelen marad, ez is a cél.
Mert nehogy azt higgyük, hogy „csak” egy szoborról van szó. Karácsony ezzel a gesztusával azt is elutasítja, amit a szobor jelképez. Szent István Közép-Európában példátlan módon megvédte országa függetlenségét, önállóságát, egyenrangú félként lépett be a korabeli Európa keresztény közösségébe. A jó politikusok az ő útját követik. Az őt száműzők mindenkor a birodalmi törekvések oldalán állnak.
Karácsonyék a Szent István intelmeiből csak egyetlenegy agyonidézett gondolatot képesek felmutatni – pedig ha már unos-untalan idézi, végre önmagára is alkalmazhatná, mert az „egynyelvű” politikus is gyenge és esendő –, de nem ártana, hogyha az őseink követéséről szóló fejezetben leírtak szerint gondolkodnának: „Mely görög kormányozta a latinokat görög módra, avagy mely latin kormányozta a görögöket latin módra? Semelyik.”
Karácsony Gergely gyáva ahhoz, hogy nyíltan kimondja: nem vállal közösséget Szent Istvánnal, a magyar államiság, a keresztény Magyarország eszméjével, nem építi, hanem rombolja azokat az alapokat, amelyekre a szent király az országát helyezte. Alattomban üzen hadat a nemzeti világképnek, de az nem fáj neki, hogy a „talpnyalástól elgörbült hátú” Lukács Györgynek örök helye van az említett parkban. Nem bánja, hisz Karácsony Gergely Lukács György országának az állampolgára, és ez utóbbiról érdemes Faludy György versét idézni: „te vagy az intellektus inkarnációja / az értelmiség atyja, ki fülébe / pufajkákat tömött, nehogy Sztálin / mészárlásainak hírét vehesse; / a nagy tudós s egyetlen exportcikkünk / nyugat felé, a pulykákon kívül.”
Mindezek után nem lepődnék meg, hogyha a Szent István parkot I. István parkra neveznék át, majd ezen felbuzdulva az I-est is eltüntetnék a neve elől, mert az is úri huncutság. Példátlan és gyomorforgató, hogy a magyar nemzet fővárosának polgármestere az államalapító királyunkat semmibe veszi, és magasról tesz az általa megtestesített eszményekre. Nem kellene ezt tűrnünk, nem kellene ezt elfogadnunk, mert Karácsony Gergely nem tagadhatja meg e város ezeréves múltját, nem öltöztetheti kedvére vörös rongyokba.
Döntsük el végre, hogy Szent István országában vagy Lukács György alvilágában akarunk élni a következő ezer évben!
Pataki Tamás
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
