2025. január 21-én a Csemadok komáromi székházában a Magyar Kultúra Napja alkalmából két, egymást követő eseményre került sor, mégpedig egy plakátkiállítás bemutatására, majd egy könyvbemutatóra.
Stubendek László, a Csemadok helyi szervezetének elnöke tisztelettel köszöntötte a meghívott előadókat, és minden vendéget, ezt követően pedig röviden összefoglalta a Magyar Kultúra Napjának jelentőségét. Mint tudjuk, e jeles ünnep Himnuszunkhoz kötődik, ugyanis alkotója, Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a költemény kéziratát, amely később legmagasztosabb énekünk, nemzeti imádságunk, Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza lett.
A bevezetőt követően Kiss Tamás, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár igazgatója egy csodálatos plakátkiállítással örvendeztette meg a komáromiakat, melynek elemei Szent László Király életétét mesélik el a szemlélőnek. Az igazgató röviden, emellett nagy tisztelettel foglalta össze e nagyszerű uralkodónk életrajzát, érdemeit.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott további program, a könyvbemutató házigazdája Tarics Péter újságíró volt, aki Bencsik Andrást, a Magyar Demokrata főszerkesztőjét hívta meg Komáromba, hogy beszéljen az „AURUM CORONARIUM – a Szent Korona legendás története” című könyvéről, amely az Artamondó kiadó gondozásában jelent meg. Mint megtudtuk, a szerző három évtized kutatómunkájának felemelő és csodálatra méltó eredményeit tárja elénk, 336 oldalon, rengeteg színes képpel.
Tarics Péter a következő kérdésekkel fordult vendége felé: Ki, mikor, hol és kinek a számára készítette a Szent Koronát, mi szentségének a forrása, mi köze van a magyarsághoz, honnan ered uralkodói méltósága.
„Nem egy végső és cáfolhatatlan igazság földerítése volt a célom, hanem egy olyan út megnyitása, amin végighaladva más kutatók idővel eljuthatnak akár a teljes igazsághoz is. Abban azonban már most bizonyos vagyok, hogy a magyar Szent Korona olyan titkokat rejt magában, amelyek az idők kezdetéhez vezetnek vissza, amikor a magyarság ősei elszakíthatatlan kapcsolatba kerültek a Mindenhatóval”
– ismertette Bencsik András, majd a magyarsághoz fűződő viszonyában a következőket emelte ki:
A Szent Korona iránti megdöbbentő intenzitású tisztelet a magyarok kollektív nemzettudatának talán legfontosabb pillérét képezi. Nem túlzás azt állítani, hogy a Szent Koronához fűződő viszonyunkban megtaláljuk mindazt, ami par excellence magyar. Nincs a Földön még egy nép, amelyik ilyen rendíthetetlen hűségű tisztelettel, gondos szeretettel és hódolattal viszonyulna egy létező tárgyhoz. Tegyük hozzá, egy olyan tárgyhoz, amelyre a nemzet legjava mindmáig élő személyként, sőt: uralkodóként tekint.
A mű rendkívüli érdekessége és tulajdonképpeni fő irányvonala, hogy Bencsik András Jézus korába vezeti vissza a Szent Korona eredetét, sőt, azon is túl, az emberi civilizáció kezdetéig: állítja, olyan különleges tárgyról van szó, amely megjelenési formájában, szakrális erejében egyedi darab, és formája az ókeresztény ábrázolásokon fedezhető fel; a X. század előtt Jézust és Szűz Máriát is uralkodóként, hasonló ékesítéssel ábrázolták.
A szerző itt több érdekes mellékszálra is kitért. Szóba került, hogy a mai közfelfogás szerint a három napkeleti bölcs egy istállóban kereste fel az újszülött Jézust, aki a tehenek jászolában kapott csak helyet, menedéket. A szerző szerint mindez annak tudható, hogy Assisi Szent Ferenc 1223-ban egy sziklabarlangban, az itáliai Greccióban felállította az első betlehemet, s a betlehemállítás szokása, s a hozzá kapcsolódó hiedelem Jézus istállóbeli születéséről innen terjedt el az egész világon.
A szerző szerint a korai keresztény ábrázolások azonban egészen másról szólnak, hiszen, mint említettük, Jézust és Szűz Máriát is mindig uralkodói pompában ábrázolták.
A történelmi időkön átívelve, az időben visszafelé haladva a szerző eljut Attila királyhoz, majd egészen Jézushoz, és vele összefüggésben a mezopotámiai mágusokhoz, akik neve valójában ismeretlen, viszont nálunk Gáspár, Menyhért Boldizsár- háromkirályokként emlékezünk meg róluk. Az emberi civilizáció hajnaláig visszafelé haladva Bencsik András a Szent Koronát egyenesen Istentől származtatja, s állítása szerint ebből fakad annak szentsége.
Tarics Péter itt közben kitért rá, hogy a könyv szerves része a Bencsik András által írt színmű is, amely a hun Attila király és Leó pápa 452-ben – a valóságban is megtörtént – találkozását és annak körülményeit tárja fel. A szerző ennek kapcsán részletiben fejtegette az akkori korszak vallási viszonyait, s ezzel összefüggésben e különleges találkozó napjainkra is kiható történelmi jelentőségét.
A továbbiakban szó volt még a magyarok Mária-tiszteletéről is, a különösen erős kapocsról, ami nemzetünket Nagyasszonyunkhoz köti.
A tartalmas előadást követően a nagyszámú közönség soraiból számos kérdést intéztek a szerzőhöz, s ő azokat készséggel megválaszolta. Az érdeklődők a gyönyörű képekkel illusztrált könyvet a helyszínen megvásárolhatták, amelyet Bencsik András szívesen dedikált.
A Csemadok komáromi székházában a Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott rendezvény nemzeterősítő jelleggel bírt.
Buday Mária
A képek a szerző felvételei
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
