Donald Trumpt beiktatták, elkezdődött a kötélhúzás az orosz-ukrán háború lezárása érdekében. Ez nem lesz egyszerű, rengetek kommunikációs „húzd meg, ereszd meg” játszmának leszünk a tanúi, mielőtt feldereng valamiféle valós lehetőség. A következő időszakban mindenki a valós lehetőségeinél jóval elrugaszkodottabb követelésekkel fog előállni – egyszerűen azért, hogy legyen miből lealkudni. Volodimir Zelenszkij ebben a játékben ismét élen áll. Nem véletlenül, Ukrajna a harctéren gyengül, egyedül a sajtóban tud erősnek mutatkozni. Az ukrán elnök be is jelentette, hogy 200 ezer fős európai kontingenst akar Ukrajna védelmére felszorakoztatni.
A Reuters hírügynökség közlése szerint Zelenszkij gőzerővel próbál bejutni Trumphoz, hogy tárgyalhasson vele Ukrajna helyzetéről. Egyúttal kedden kijelentette, hogy 200 ezer európai (nem NATO, hanem európai) békefenntartóra lenne szükség ahhoz, hogy egy tűzszüneti megállapodás után megakadályozzák az újabb orosz támadást.
Zelenszkij a Világgazdasági Fórumon beszélt a békefenntartók szükségességéről. A kérdésre, hogy mennyi katonára lenne szüksége, azt válaszolta:
„Az összes európaitól? 200 ezer. Ez a minimum”
Közben elszólta magát az erőviszonyokat illetően. Zelenszkij arról beszélt, hogy az orosz haderő nagysága összesen 1,5 millió katona, Ukrajna haderőállománya ennek csak a fele.
Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ez a nagyszámú katona csak egy része a biztonsági garanciáknak, amit a Nyugattól akar.
Körkép-vélemény:
Megjegyezzük, hogy a Zelenszkij által emlegetett létszám az európai békefenntartók kapcsán Ukrajna szempontjából megalapozott. Ha befagyasztanák a háborút, akkor egy 1500 kilométer hosszú, 160 kilométer széles demilitarizált zónát kell kialakítani. Azért 160 km széleset, hogy egyik fél sem érje el a másikat hagyományos tüzérséggel (cca. 80 kilométeres hatótáv). Ez nem kevesebb, mint 240 ezer négyzetkilométernyi terület – három Csehország férne bele.
Ha Trump akarja, Ukrajna szívesen belép a NATO-ba
Ukrajna továbbra is minden erejével azon dolgozik, hogy Ukrajna NATO-csatlakozását napirenden tartsa. Fontos részlet, hogy minimum 6 ország – köztük az USA és Németország – nem akarja Ukrajnát felvenni a NATO-ba. Kérdés, hogy Kijev valós lehetőségként görcsölt rá a NATO-tagságra, vagy ez már az alkupozíció építése a leendő tárgyalásokra.
Az Ukrajinszka Pravda közlése szerint Zelenszkij a davosi Világgazdasági Fórumon arról is beszélt, hogy „minden az USA-tól függ”.
„Minden az USA-tól függ. Ha Trump kész Ukrajnát a NATO-ba engedni, mi belépünk a NATO-ba, mert mindenki támogatni fogja ezt. Ha Trump nem lesz akar bennünket a szövetségben, akkor nem leszünk a NATO-ba”
fogalmazott.
Ez egy elég mesterkélt kommunikációs húzás, ami féligazságokra épül. Az igaz, hogy az Egyesült Államoknak rendkívül nagy befolyása van a NATO döntéseire. Az is igaz, hogy Trumptól sok minden függ. De Oroszországgal való nyilvános vagy zártajtós egyeztetés nélkül ilyen döntést nem fognak meghozni.
Zelenszkij ezzel akar nyomást gyakorolni Trumpra, mert a kijelentésének lényege az, hogy ha Ukrajna nem kerül be a NATO-ba, az nem a geopolitikai vagy háborús realitások miatt lesz, hanem Donald Trump miatt. Ezt a kommunikációs formulát minden bizonnyal az európai hatalmak javasolhatták számára, hogy alibit biztosítson nekik. Az európai hatalmak a háború elmúlt három évében ugyanis átverték a közvéleményt és Ukrajnát is ígérgetéseikkel.
Zelenszkij számára ez persze belpolitikai kérdés is. A háború elsősorban azért nem ért véget az első hónapokban, mert a Nyugat meggyőzte Zelenszkijt, hogy harcolnia kell. A hivatalos narratíva is az volt, hogy a tét a NATO-tagság. Ezért halt meg több valószínűleg több mint százezer ukrán katona. Ha nem lesz NATO-tagság, azt elég nehéz eladni az otthoni közvéleménynek – sőt, nagyon durva következményei is lehetnek Zelenszkijre nézve.
Ráadásul Ukrajnában már elnök- és parlamenti választásokra készülnek.
Zelenszkij most lepődik meg a nyugati mellébeszélésen
A dolog érdekessége, hogy a nyugat átverésére már maga Zelenszkij is tett utalást:
„Egyszerűen hazug szavak voltak, hogy Ukrajna beléphet a NATO-ba, mert eltelt tíz év és Ukrajna azóta sem vált a NATO-tagjává. Ez tisztességtelen”
panaszolta az ukrán elnök. Majd hozzátette:
„Szeretném ugyanakkor megbecsülésemet mutatni a többi NATO-taggal szemben, akik akarják Ukrajna tagságát. Harcolunk a biztonsági garanciákért, és a NATO-ban akarunk lenni, és a NATO-tagállamok többsége is ezt akarja”
mondta Zelenszkij.
Hozzátesszük, hogy az USA, Németország, Szlovákia és Magyarország sem támogatja Ukrajna NATO-csatlakozását. További országok is vannak, ám ők a háttérben húzódnak meg. Sejtések szerint Lengyelországnak sem érdeke egy NATO-tag Ukrajna, mert az amerikaiak védelmi struktúrái áthelyezhetik a súlypontjukat Lengyelországról Ukrajnába.
Az sem mellékes ugyanakkor, hogy az USA adja a NATO-költségvetésének háromnegyedét, így a Zelenszkij által emlegetett „többség” nem egészen reális felfogás – csak egy politikai frázis.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Markus Schreiber
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
