A szlovák gazdasági idei hiánya a GDP 6,3 százalékára emelkedik, elsősorban a nagy volumenű energiakompenzáció következtében – mindez az ország 2023-2026 közötti időszakra szóló stabilitási programjából derül ki, amelyet szerdán fogadott el a kormány.
Ennek fényében a következő három évben a GDP közel 2,8 százalékát kitevő konszolidációs intézkedéseket kell elfogadnia az új kormánynak. Ez következik a Szlovák Köztársaság 2023-2026 közötti időszakra szóló stabilitási programjából, amelyet szerdán fogadott el a kormány.
Jövő évtől a szlovák gazdaság erőteljesebb élénkülést fog tapasztalni, amit az eurózónában zajló folyamatok és ezáltal exportunk magasabb teljesítménye is támogat. A következő három év átlagosan 2 százalék feletti gazdasági növekedését az államháztartás tervezett konszolidációja némileg tompítja majd– áll a pénzügyminisztérium által elfogadott anyagban.
Az EU strukturális alapjaiból és a szlovák gazdaságélénkítési és rezilienciatervből származó beruházások elősegítik a gazdaság beindítását. A jóváhagyott anyag szerint a munkaerőpiac ellenálló marad, még akkor is, ha a munkahelyteremtés dinamikája mérsékelt lesz. Az infláció idén 10%-ra csökken, a reálbérek pedig enyhén emelkednek.
A vállalatok energiaárai továbbra is mérsékelt kockázatot jelentenek a gazdaság számára, de a bizonytalanság mértékét az ukrajnai háború is fokozza. A kockázatot a fellendülési terv forrásainak gyengébb kihasználása is jelenti, ami pesszimista forgatókönyv szerint az idei és a jövő évi gazdasági növekedés felére csökkenne.
2026-ra a stabilitási program a nominális hiány csaknem kétharmadával történő csökkentését javasolja, a jelenlegi 6%-ot meghaladó GDP-ről annak közel 2%-ára. „Megfelelő megoldások nélkül a bruttó adósság növekedni fog a következő három évben. A GDP 60 százaléka alatt csak a költségvetési hiánycélok teljesülése esetén stabilizálódik” – áll a pénzügyminisztérium anyagában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
