A korábbi szocialista házelnök, jelenlegi miniszterelnöki főtanácsadó szerint nem lett volna szabad a „nem” mellett kampányolni, a választók lelkiismeretére kellett volna bízni a döntést.
A kettős állampolgárságról szóló, 2004. december 5-ei népszavazásnak nem lett volna szabad bekövetkeznie – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó csütörtökön Szegeden.
A politikus a Közéleti Kávéház beszélgetésén azt mondta,
„a nemzet gerincét megtörő történés volt”,
hogy az akkori kormánypártok a „nem” mellett kampányoltak.
A főtanácsadó felidézte korabeli álláspontját, amely szerint ha már az akkori kormánypártok a rendszerváltást követően elmulasztottak foglalkozni a témával, a választók lelkiismeretére kellett volna bízni a döntést. Úgy fogalmazott, a szocialista párt – amely ma már „gyakorlatilag a megszűnés szélén van” – azóta is issza akkori döntésének levét.
A határon túli magyarok úgy érezték, a „nem” mellett kampányoló balliberális oldal kiszolgáltatta őket a többségi társadalomnak, gyakoriak lettek az olyan megjegyzések: „ti még a sajátjaitoknak sem kelletek” – mondta Szili Katalin.
A miniszterelnöki főtanácsadó szerint legalább odáig kellene eljutni 104 évvel a trianoni döntés után, hogy tisztázzuk, mit értünk az alapfogalmakon.
Azt mondta, a szomszédos országok politikusaiban gyakran zsigeri félelem él a magyarsággal szemben, így az autonómia igényét az elszakadással azonosítják. Noha az európai uniós szubszidiaritás elvének tökéletesen megfelel, hogy az adott közösség maga dönthessen saját ügyeiről – hangsúlyozta a politikus.
Kitért arra is, hogy Ukrajna 2017. szeptember 1-jétől az EU társult országa, öt nappal később mégis elfogadták az új oktatási törvényt, amely megfosztotta a nemzeti kisebbségeket az anyanyelvi oktatási lehetőségétől, majd jelentős jogszűkítéssel jártak a nyelvtörvény vagy a kisebbségi törvény intézkedései is. Hozzátette: tavaly decemberben a magyar kormány határozott fellépésének köszönhetően sikerült ugyan némi engedményt elérni.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
