A szlovák külügyminisztérium államtitkára egy februári televíziós beszélgetésben egy lapon említette a szlovákiai magyarság kettős állampolgárságának kérdését több konfliktuszónában (Kaukázus, Ukrajna, Krím) kialakult helyzettel, miközben biztonsági kockázatot emlegetett.
Azóta többen, több irányból támadták ezt kijelentést, bocsánatkérést követelve. Klus részéről hétfőn sajtónyilatkozatok szintjén hosszas magyarázatra került sor, amelyben elhangzott a bocsánatkérés fogalma is. Mivel nem pontosan érthető, hogy ez mire is vonatkozott, igyekeztünk egyértelmű választ kapni a külügyi államtitkártól.
Mit vagy kit tartott biztonsági kockázatnak az ominózus nyilatkozatban?
Azokat a kijelentéseimet, amelyekben párhuzamot vontam a konfliktuszónákkal, már megelőzte több olyan, számomra érthetetlen, politikusi és sajtókijelentés, amelyek alkalmasak a nemzetiségi viszályok szítására. Tehát
a nemzetiségi konfliktusok szítását és az állampolgárság „osztogatását” tartom biztonsági kockázatnak. A szlovákiai magyarokat sohasem illettem ilyen jelzővel.
Hétfői sajtónyilatkozataiban (parameter.sk, ennikn.sk) elhangzik ön részéről a bocsánatkérés. Ezt kinek szánta, mire értendő pontosan?
A veszély, amelyről beszéltem, a „saját állampolgárok” védelmének ürügye, az említett térségekben komoly feszültségekhez, területmódosításhoz, sőt konfliktusokhoz vezetett.
Ha ez a párhuzam és annak valós szövegkörnyezete bárkit, s különösen a szlovákiai magyar kisebbséghez tartozókat érzékenyen érintette, azoktól természetesen az elnézést kérek.
Az EU többségével egyetemben azt tartjuk, hogy az állampolgárságnak olyan valós, autentikus kapcsolatra kell épülnie, mint például az ott-tartózkodás vagy a munkavégzés. A történelmi, nyelvi vagy érzelmi viszonyokat nem tartjuk ilyennek. Ismétlem, a szlovákiai magyarságot sohasem neveztem biztonsági kockázatnak, s határozottan tiltakozom szavaimnak a szövegkörnyezetből való kiragadása és félreértelmezése ellen.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
