A Trianoni döntés utáni Románia uralkodója új címert készíttetett országának, amelynek híven tükröznie kellett az – Erdéllyel is megnagyobbodott – állam történelmi és területi motívumait. Román heraldikusok próbálkozásait elvetve a király végül egy magyar címer-szakértőt bízott meg a feladattal…
Sebestyén József (1878-1964) a Kolozs megyei Széken született, apja ott volt „vezértanító”, később Magyarnemegyére, majd Nagysajóra, végül Besztercére került. Az ifjú Sebestyén ott folytatta iskoláit, ahol apja éppen tanított, majd rövid ideig a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem jogelődjét, az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezdét vendégdiákként látogatta. Első címertani jelentkezését a Genealógiai Füzetek című, Kolozsváron kiadott családtörténeti lapból ismerjük. A folyóiratnak az első világháború kitörése miatti megszűnte után hősünk Budapestre költözött. A Magyar Királyi Országos Levéltárban vállalt alkalmi feladatokat, mint „az országos levéltár megbízott címerfestője”. E minőségében őt érte a megtiszteltetés, hogy a Magyar Királyság új középcímerét és pecsétjét megrajzolja.
A világháború során Sebestyén hadnagyi rangban a Székely Hadosztály tisztje lett. Az alakulat 1919. április 26-i fegyverletétele után Sebestyént mintegy hatszáz tiszttársával együtt a brassói Fellegvárba internálták. Szabadulásakor nemesi származásúként kényszerlakhelyet választhatott – ő a Brassó-környéki Köpec mellett döntött, azóta viselte a ’Keöpeczi’ előnevet.
1921-ben kapta feladatul, hogy a megnagyobbodott Románia címerét megalkossa. A korábban megbízott rajzoló a bukaresti természetrajzi múzeumban kitömött sasokat igyekezett lemásolni, a címerbizottság ezzel nem értett egyet, ezután Ferdinánd király kapva kapott Alexandru Tzigara-Samurcaş művészettörténész ajánlatán és engedélyezte, hogy az „erdélyi Köpecen élő Sebestyén József címertani szakértő” oldja meg a feladatot. Sebestyén megbeszélte az elvárásokat a királlyal, majd az I. Károly Egyetemi Alapítvány egyik termében több vázlatot készített, s azok közül került ki a végleges terv. (Az I. Károly Egyetemi Alapítvány (Fundatiunea Universitara Carol I) székhelye Bukarestben egy egész palota. Ez ma a Bukaresti Egyetemi Könyvtár.)
Az államcímert szabályozó törvény 3. cikkelyével megalakították a Heraldikai Konzultatív Bizottságot. Sebestyén, akit a testület előadójává nevezte ki az uralkodó, ezt követően megrendelést kapott királyi, királynéi, trónörökösi, királyi hercegi zászlókra is. Tevékenységéért megkapta a Román Királyi Koronarendet.
A Sebestyén-tervezte címer 1921 és 1947 között volt érvényben, utána a ’népköztársaság’, majd a ’szocialista köztársaság’ címere vette át a helyét…
A Ceausescu-rendszert megdöntő 1989-es forradalmat követően az ország neve mellől kimaradt az államforma megjelölése. 1992-ben Romániában elfogadtak egy címert, ami lényegében megegyezett a Sebestyén-félével, csupán a koronát és a középen lévő fekete-fehér pajzsot (a Hohenzollnerek címerét) távolították el róla. 2016-ban a román királyi acélkoronát felhelyezték a „román sas” fejére (az korábban nem ott szerepelt, hanem a pajzson, a sason fiktív királyi aranykorona volt).
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
