KDH: Majerský és Mikloško maradnak, Ficóékat azonban menesztenék Koleszár Linda2025. 10. 04., szo – 16:42 Poprád |
A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) üdvözölte az alkotmánymódosítás elfogadását. A párt Poprádon megtartott tanácsülésén egyúttal bírálta a kormányt, magát pedig világos konzervatív és demokratikus alternatívaként mutatta be. A szavazástól tartózkodó két képviselő, František Majerský és František Mikloško a frakció tagjai maradnak.
Üdvözölték az alkotmánymódosítást
A szombat délutáni sajtótájékoztatón Milan Majerský az egész KDH nevében üdvözölte az alkotmánymódosítást, amely többek között rögzíti a két nemet – férfi és nő –, valamint szabályozza az örökbefogadást is. A mozgalom szerint a változás megerősíti az emberi méltóság védelmét, és sikerként értékelték, hogy a kormány javaslatába a KDH prioritásai is bekerültek.
A párt elnöke a szavazás kapcsán hangsúlyozta, hogy nem ők voltak, akik a Smerrel szavaztak, hanem Smer szavazott velük, ugyanis ez a javaslat az övék: „Nem mi szavaztunk a Smer javaslata mellett, hanem a Smer szavazott a mi javaslatunk mellett.”
Bírálták a kormányt
A mozgalom elnöke hangsúlyozta, hogy ideje tisztázni, Szlovákia az Európai Unió és a NATO felé orientálódik. A tanács az ülésen eldöntötte, hogy demokratikus úton kívánja leváltani a kormányt:
„A jelenlegi kormány súlyosan veszélyezteti Szlovákia külpolitikai érdekeit, nem képes az országot a jövő generációk érdekében irányítani, nem garantálja a törvény előtti egyenlőséget, nem védi a családokat, és nem teremt feltételeket a versenyképes gazdasághoz.”
M. Majerský a poprádi sajtótájékoztatón hangsúlyozta továbbá, hogy a KDH egyértelműen a kormány konzervatív és demokratikus alternatívája. A tanács emellett felszólította a kormányt többek között az energiafüggőség csökkentésére, az európai uniós alapok felszabadítására, valamint az Oroszországgal szembeni, 19. szankciós csomag elfogadására.
Majerský és Mikloško maradnak
František Majerský és František Mikloško továbbra is a KDH parlamenti frakciójának tagjai maradnak.
Milan Majerský pártelnök szerint a KDH tanácsa a szombati ülésén nem fogadott el semmilyen határozatot a két képviselővel kapcsolatban, amiért nem sazvaztak az alkotmánymódosítás mellett. Milan Majerský szerint erre egyáltalán nem volt szükség.
„Nem történt semmiféle defenesztráció, sem szőnyegbombázás, sem lincselés. Néhányan szavaztak, néhányan nem, mi pedig megyünk tovább”
– jelentette ki a mozgalom elnöke, Milan Majerský.
František Majerský a tanács ülése után hangsúlyozta: „A KDH tanácsának tagjai megértették a lépésünket, és egységesek maradunk.” Mikloško nem vett rész az ülésen.
Mi lesz Krátkyval?
Egyelőre nem világos, hogy mi lesz Rastislav Krátkyval, akit nem régiben menesztettek Matovičék a Szlovákia Mozgalom–Za ľudí–KÚ frakciójából. Nem tudni, hogy a képviselő a későbbiekben csatlakozik-e a KDH-hoz. Krátkyt – Krajčíval ellentétben – azért zárták ki a frakcióból, mert a megbeszéltek ellenére az alkotmánymódosítás mellett szavazott, és sem bocsánatkérést, sem önreflexiót nem mutatott a történtek kapcsán.
M. Majerský annyit árult el Krátkyval kapcsolatban, hogy csupán egy bátorító SMS-t küldött neki, csatlakozási ajánlatot azonban nem tett.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament egy héttel ezelőtt, pénteken fogadta el az alkotmány kormány által előkészített módosítását, többek közt a KDH hathatós támogatásával. A párt 11 képviselője közül csak ketten nem szavazták meg a javaslatot. Szombaton várhatóan a párt országos tanácsa is tárgyal az ügyről.
Habár az alkotmány elfogadásáért elsősorban a Igor Matovič pártját, a Szlovákia mozgalmat, és annak két képviselőjét, Marek Krajčí korábbi egészségügyi minisztert és Rastislav Krátky parlamenti képviselőt hibáztatta az ellenzék, a javaslat elfogadása a KDH támogatása nélkül nem sikerült volna. A párt 9 képviselője megszavazta a kormány által beterjesztett módosítást, amelyet még tavasszal kiegészítettek a KDH néhány javaslatával. Két képviselőjük, František Mikloško és František Majerský azonban nem támogatta a javaslatot, nem szavaztak az elfogadása során. Ez azonban nem volt váratlan, mindketten jó előre bejelentették, hogy nem hajlandóak a koalíciós képviselőkkel közösen alkotmányt módosítani. Mikloškónak nemcsak az elfogadás módja, hanem a módosítás tartalma sem tetszett.
„Ez a 90 képviselő most minden hatalmat a jelenlegi és a következő kormányok kezébe adott. A nemzeti identitást minden kormány úgy magyarázza majd, ahogyan neki tetszik”
– magyarázta álláspontját a konzervatív képviselő az Aktuality.sk-nak.
Az ellenzék a 9 igen szavazat miatt nem is annyira támadta a KDH-t, habár a PS és az SaS is kijelentette, hogy így nehéz lesz együttműködni egy esetleges következő kormányban a kereszténydemokratákkal. A 9 lehetséges igen szavazat azonban már tavasz óta ismert volt, amikor a kormány befogadta a KDH javaslatait, például azt, amely megtiltotta a béranyaságot.
Kapcsolódó cikkünk
Megújítaná az SaS az együttműködést a PS-szel, a KDH-val és a parlamenten kívüli Demokratákkal – jelentette ki Branislav Gröhling, a párt elnöke. Emlékeztetett, hogy pártja hónapokkal ezelőtt javasolta egy közös dokumentum kidolgozását, amely a majdani közös kormány programnyilatkozatának alapját képezné.
„Fico most megosztott bennünket, de ugyanúgy Fico fog ismét egyesíteni minket. Ezért szeretném leszögezni, hogy meg akarjuk újítani az együttműködést legközelebbi partnereinkkel – a Progresszív Szlovákiával, a KDH-val és a Demokratákkal. Nem nézzük tétlenül, mit művel a kormány és folytatjuk a jobboldali politikánkat, gazdaságpolitikánkat” – jelentette ki Gröhling. Hozzátette, az ellenzéknek fel kell hagynia a veszekedéssel, a KDH-nak pedig az alkotmánymódosítás kapcsán választ kell adniuk a szavazóknak és az ellenzéki pártoknak, „melyik oldalon akar állni és milyen politikát akar folytatni”. Az SaS együtt akar működni, a tüntetések szervezése során is.
Gröhling szerint muszáj folytatni a tiltakozásokat a „kormány arroganciája ellen”, és a tüntetések november 17-én fognak kicsúcsosodni. Jövő szerdán, október 8-án pedig a pozsonyi Sznf téren tart tüntetést az SaS, ahonnan átvonulnak a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) székhelye elé.
A párt alelnöke szerint politikai hiba
A KDH-n belül azonban ellenkező előjellel merült fel a szavazás ügye. A párt ugyanis hatalmas győzelemként értékelte, hogy sikerült „konzervatívabbá” tenni az alkotmányt. A pártelnök Milan Majerský ugyan nem hibáztatja a két nem szavazó kollégáját, de az alaptörvény módosítását ő is „megünnepelte”. „Kétségtelen, hogy ez a KDH egyik legnagyobb sikere, amelyen dolgoztunk, és amelyek elértünk” – jelentette ki a pártelnök az alkotmánymódosítás kapcsán. A párt több vezetője, köztük Viliam Karas alelnök, korábbi igazságügyi miniszter azonban a két nem szavazót vádolta.
„Durva politikai hiba volt nem szavazni a javaslatra”
– üzente Karas a két képviselőnek. A pártnak ugyan nem tagja sem František Mikloško, sem František Majerský, de mindketten szorosan kötődnek a KDH-hoz. Mikloško 2008-ig volt a párt tagja és parlamenti képviselője.
A KDH tanácsa is megvitatja
A párt elnöksége pénteken este, az országos tanácsa pedig szombaton ülésezik, várhatóan mindkét testületben téma lesz a két képviselőjük nem szavazata. Mikloško már kijelentette, hogy nem vesz részt a tanács ülésén, pedig meghívták, František Majerský azonban ott lesz.
„Elmegyek, meg akarom hallgatni őket szemtől-szemben”
– mondta még a hét elején a képviselő. A tanács azért is fontos testület, mert ez hagyja jóvá a párt választási listáját, tehát dönt arról, ki lehet képviselőjelölt. A kérdés az, hogy számíthat-e valamilyen büntetésre a két képviselő, a Sme szerint felmerült a kizárásuk a párt parlamenti frakciójából. Mást ugyanis nem tehetnek velük, mert nem tagjai a pártnak.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
Az ellenzék várja a KDH állásfoglalását
Az alkotmány megszavazása komoly megosztottságot vitt az alakuló PS-SaS-KDH-Demokraták együttműködésbe. A PS és az SaS is kijelentette, hogy a múlt pénteki szavazás komoly nehézséget jelent a további együttműködés tekintetében. Michal Šimečka, a PS elnöke szégyenletesnek nevezte az alkotmánymódosítást. A pártok szerint a KDH-nak tisztáznia kell, hogy hol áll. „A legfontosabb kérdés, hogy a KDH hol áll. A labda az ő oldalukon pattog” – mondta Martin Dubéci, a párt parlamenti frakciójának vezetője.
A KDH elnöke ugyan állítja, hogy ez a szavazás egyáltalán nem azt jelenti, hogy átálltak a Smer oldalára, továbbra is bírálni fogják a kormányt.
„Az alkotmány módosításának megszavazásával a KDH nem azt jelezte, hogy a Smerrel akar együttműködni, és nem fenyeget az sem, hogy a kormánykoalícióhoz közelednénk, vagy készülne valamilyen választás utáni együttműködés”
– írta Majerský a közösségi médiában.
Robert Fico kormányfő azonban továbbra is mindent megtesz, hogy éket verjen a KDH és az ellenzék többi része közé. Legújabban a lelkiismereti szabadságra való hivatkozást vette elő, ami szintén a KDH egyik vesszőparipája. Korábban azt már elérték, hogy az orvosok lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadják bizonyos beavatkozások elvégzését, például az abortuszt. A párt országos tanácsa a hétvégén foglalkozik a további ellenzéki együttműködéssel is.
„El kell dönteniük, hogy a PS-SaS-Demokraták és KDH együttműködés alapjain tervezik a további munkát, vagy Robert Fico irányába haladnak tovább”
– mondta a Sme.sk-nak Dubéci.
A KDH-nak egyébként „nem tett jót” az alkotmánymódosítás, már tavasz óta, amikor a Smerrel megegyeztek az alkotmánymódosítási javaslataikban enyhén csökken a támogatottságuk a legtöbb közvéleménykutató szerint. Akkor még 7-8 százalék között mozgott a párt átlagos támogatottsága, most már inkább a 6 százalékhoz közelít. Az alkotmánymódosításról való szavazás óta új felmérés még nem készült, de várhatóan nem fogja erősíteni a KDH támogatottságát. Ha mélyebb konfliktust generálnak a két nem szavazó képviselővel, az még tovább ronthatja a párt támogatottságát.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
